Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 13. (Budapest, 1993)

PRÉKOPA Ágnes: „Raymundus de Sangro ... invertit"

mint műfaj — határait súrolja. A technikai virtuozitásnál nem kevésbé figyelemreméltó a síremlékek programja, melynek szemlélete Wittkower szerint közelebb áll a XIX. századhoz, mint saját korához.

8 Az egyes családtagok sírján a rájuk leginkább jellemző erény allegorikus szobra ill. szoborcsoportja áll. A legismertebb a téves hitektől megszabaduló "Desinganno", egy hálóból egy szárnyas géniusz segítségével kiszabaduló férfialak. Corradini e műve Raimondo apjának, Antonio di Sangrónak állít emléket. Raimondo anyjának, Cecilia Gaetani d'Aragonának sírját a "Pudicizia", azaz a szemérem figurája díszíti. Néhány további példa az allegóriák közül: "Sincerità", "Educazione", "Liberal

ilà", az 50-es évekből. A következő évtized második felében valamivel konvencionálisabb a tematika, ezt példázza a "Benevolenza Coniugale" és "Zelo dclla Religionc". A kápolna szobordísze igen szélsőséges érzelmeket keltett az egykorú közönségben. Az általános csodálat mellett elhangzott olyan vélemény is, hogy ezek a botrányt keltő profán ábrázolások "inkább idolok, mintsem Isten templomává"

9 teszik az épületet. A kápolna falára 1759-ben került fel az a márványtábla, amely emléket állít az épület emeltctőinek s a síremlékeket készíttető Raimondónak. A herceg érdemeit és erényeit hosszasan méltató felirat (amely többek között "CLARUS IN PERSCRUTANDIS RECONDUIS NATURAE ARCANIS"-ként említi Raimondo di Sangrót

10

), különös technikával készült: egyetlen tömb márvány, de alapja vörös színű, abból pedig fehér betűk emelkednek ki, "elcsodálkoztatva a nézőket, akik nem ismerik Raimondo herceg ügyességét a márványok mélységben való színezése terén."

11 Technikailag ugyanazon módszer változatáról lehet szó, amely a Szt. Teréz-képen is előfordul. A márvány színezése nem volt ismeretlen eljárás ebben az időszakban, a nagy francia Enciklopédia több - különféle savakat alkalmazó — megoldást is említ.

12 Raimondo újítása nyilván egy saját módszer feltalásában áll, és talán megkockáztatható az a feltételezés, hogy e két ismert, "mélységében színezett" márvány munkát nem választja el nagy időbeli különbség egymástól. A márványkép kapcsán felvetődő legelső kérdések között szerepel az, hogy vajon hogyan lehet értelmezni a hátoldalon szereplő "INVENIT" szót. Csak az eljárásra vonatkozik-e, vagy a kompozíció is összefüggésbe hozható-e Raimondóval, aki ügyesen rajzolt (többek között üvegre és porcelánra is). A jelenet interpretációjáról ugyanis könnyen elképzelhető, hogy szerepet játszik benne a herceg felvilágosult, szabadkőműves eszméktől áthatott szemlélete. Ellentétben az extázis Önkívületként való megfogalmazásával, amely jól ismert Szt. Teréz ikonográfiájából,

13 ezen az ábrázoláson a szent tudatosan fogadja az angyal érkezését. A tudós szentek attribútumán, a könyvön nyugvó jobb kezének gesztusa az a megrettenést, de elfogadást kifejező mozdulat, amely az Annunciáció-ábrázolásokról a késő középkor óta jól ismert. A mennyei hírnök fogadásának Máriától "tanult" módja, ez a transzvcrberáció-ábráz.olásoknál szokatlan motívum, valamint a hangsúlyozott attribútum Szt. Teréz alakjában nem annyira a misztikust, mint a tudós szentet láttatja. Szt. Teréz tanszverberációja igen népszerű téma a XVIII. század művészetében. A sajátos jelentéstartalmat hordozó részletek a kompozíciót lényegileg nem befolyásolják, így képünk ahhoz az ábrázolási típushoz sorolható, melynek gyökere végső fokon egészen Bernini iskolát teremtő kompozíciójáig visszavezethető. A Berninitől való formai eltérés oka csak a nagyobb szöveghűség: Szt. Teréz leírásának megfelelően az angyal itt kis termetű, és a szent bal oldalán jelenik meg.

14