Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 12. (Budapest, 1992)

FAJCSÁK Györgyi: Kínai sztúpa díszítése az i. sz. 7. századból

zad közepére (Északi Qi-dinasztia, i. sz. 550-577) datálhatok. Ezeknek az alacsony szobroknak a többsége - mind stílusát, mind a faragás technikáját tekintve - a fentebb említettekhez hasonló módon készült, ugyanakkor plaszticitásuk kifejezőereje sokkal gyengébb, és nem keltik a vonalak ritmikájának érzetét.

26 Amint a fenti példák is igazolják, a szömymaszkok és szörnyfigurák ábrázolása kedvelt témája volt a Sui- és a Tang-kor szobrászatinak. Oszlopok

27

, épületek és hidak

28 díszítésére készített, hatalmas méretű, faragott és vésett kőlapok is ezt bizonyítják. A Tang-korban a festészet hat jeles ágának egyike volt a "kísérletek és szellemek festése" (gui shen hua). Ez a fogalom azonban nemcsak a hagyományos értelemben vett kínai szörnyek és démonok lefestését foglalta magában, hanem ide sorolták a buddhista pantheon kisebb, félelmet keltő lényeinek képi megjelenítését is. A buddhizmus terjedésével a szörnyek rossz, ártó mivolta a néphitben a jót védelmező, őrző hatalom elképzelésévé alakult át. Ezek a robosztus, félelmet keltő istena\ÛÛL~l á i a ! i^MÊûLJ X ... IJlJLJLJLJ ———• -lüllLJlJtl J n Ii HU á.n ,i k' ÜOíJÚuGUŰI JUÜÜUU i AJl^ul.MyXjL.~JUU> 1- U-mi Jul ti fâ^w^ULï 1 ÙÛUUl sí ií i.J'itfu^jiliJ _a 13. Szörnyek Ktinghszien 1. ós 4. szánni barlangjából (i. sz. 520 körül) (Chugokti Sekkutsu, Kyoken Sekkutsu, Kodansha, Tokyo, 1989. 11. és 28. képek) 14. Koporsótaitó állvány, sötétszürke, ikrakövcs mészkő (i. sz. 6. s/ázad első fele), Avcry Brundagc Gyűjtemény (Great Centers of Art: San Francisco, 55. kép)