Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 12. (Budapest, 1992)

LOVAY Zsuzsanna: Jelzett XVIII. századi dél-német brokát-és bronzfirnisz-papírok az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében

LOVAY ZSUZSANNA JELZETT XVIII. SZÁZADI DÉL-NÉMET BROKATES BRONZFIRNISZ-PAPÍROK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBEN A XVIII. századi színes, aranyozott papírok technika szempontjából kót típust alkotnak. Az egyik a brokát-, a másik a bronzfimisz papírok. A brokátpapír finomságát azoknak a rézmetszetű lemezeknek köszönheti, amelyeket réz-, sárgaréz-, ón- vagy ólomfólián keresztül nyomlak az egy vagy több színnel alapozott papírra. A technika eredetileg könyvtáblák aranyozására szolgált. A könyvkötéshez használt rézmetszett! bélyegzők mellett a XV-XVI. században egyre inkább elterjedt Dél-Németországban a lemezbélyegző, mely lehetővé tette egyetlen művelettel nagyobb felületek aranyozását. A textilnyomásban a vésett rézlemez a XVII. században jelent meg, majd a XVIII. század közepétől váll általánosan elterjedtté. A brokátpapír színvonala a XVIII. század utolsó évüzedeiben rohamosan romlott, dc végső hanyadása a XIX. század első éveire esik, amikor rézlemez helyett durvább fadúcokat használlak, és így minden aprólékos rajzolal elmosódott. A brokátpapírokhoz gyakran többszínű patronírozott - alapot használtak. A technika nem volt új, kb. 1600 óta alkalmazták ezt a festési módot az írnokok, levélfestők, papírszentkép-készítők, illetve rézmetszők. A brokátpapíroknál minden egyes szín számára viaszolt papírsablont vágtak ki, ezt ráfektették az előkészített papírra és a megfelelő színnel átkenték. Általában négy-ötször ismételték meg a műveletet, így a zöld, kék, sárga, narancssárga, rózsaszín különböző variációi alkották az aranyozandó alapot. A bronzfimisz papír készítése az egyszcriíbb fametszet magasnyomásához hasonlít, a fametszet előzményei pedig a textilnyomó iparban keresendők. Több színnel nyomott, aranyozott fametszeteket már a XVI. század első évtizedeiből ismerünk. A bronzporral elegyített ragsztóanyagot - a fimiszt - fadúccal nyomták rá a színcsen alapozott papírra. A jegcnyefcnyőből, hársfából vagy körtefából metszett dúcokat az apró, részletes mintáknál fém szögekkel vagy szalagokkal verték ki, hogy finomabb rajzolatot nyerjenek. Eredetileg ugyanazokat a dúcokat használták textil- és papírnyomásra is.

1 Ezzel az eljárással, a dombornyomású brokátpapírral ellentétben, sima felületű papírt nyertek, mely nem volt sem elég tartós, sem elég finom rajzú, ám olcsóbb, mint a brokátpapír. Az aranyozott, színes papírok feltalálásának elsőbbsége körül éles viták és perek folytak, amelyek egyben a készítés és a forgalmazás privilégiumának megszerzése szempontjából is fontosak voltak. Két önálló, termékeik forgalmazására is császári privilégiummal rendelkező rézmetsző - Jeremias WOLFF és Joseph Friedrich LEOPOLD - kezdett elsőként foglalkozni a brokátpapír készítésével, és már az 1690-