Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 11. (Budapest, 1991)

SZILÁGYI András: „Az Losonczi Antal mozsdója medenczéstől" - és az esztergomi Mátyás-kálvária

ötvös személyében pedig mesterének kiléte, azaz az attribúció kérdése is általánosan elfogadottnak, megoldottnak mondható.

13 Ezt a véleményt a nemzetközi szakirodalom sem cáfolja, ám tegyük hozzá, nem is igen erősíti meg. Úgy látszik ugyanis, mintha a Losonczy-kancsóról és -tálról a külföldi szerzők - Alfred Jones kivételével - nem vennének tudomást.

14 Elképzelhető, hogy ennek merőben gyakorlati oka is van. A modern nemzetközi szakirodalom számottevő része kiállítási kiadvány, illetve olyan publikáció, amely egy-egy jelentős új kiállítás anyagához kapcsolódik. Márpedig e nevezetes alkotás, roncsolt állapota következtében, 1945 óta semmilyen tárlaton nem szerepelhetett.

15 Valószínű ugyanakkor, hogy itt más körülmény is szerepet játszik. A nagyigényű szintetizáló feldolgozások - esetünkben a késő-reneszánsz és a manierizmus ötvösségét tárgyaló tanulmányok és összefoglaló kötetek - szerzői általában óvatosan, gondosan kerülik az olyan művek közlését, amelyek meghatározása számukra problematikusnak tűnik. Márpedig tárgyunk esetében alighanem épp erről lehet szó. E kivételesen jelentős alkotás, mely kvalitását, művészi rangját tekintve a korábbi századok hazai ötvösségének főműveivel rokonítható, igencsak társtalanul áll a műfaj egykorú magyarországi emlékei között. Ráadásul olyan megoldások, a páratlanul gazdag díszítmény olyan részletei figyelhetők meg rajta, amelyek, ha nem is teszik kérdésessé, ám éppenséggel nem támogatják a magyarországi készítés lehetőségét. Elsősorban a tál peremén látható, ott tizenkétszer ismétlődő, sokalakos reliefre gondolunk. E körszegmens alakú dombormű - középpontjában Tomyris királynő alakjával, aki a perzsa uralkodó, Cyrus levágott fejét 14. Tomyris királynő a perzsa uralkodó - Cyrus - levágott fejével. Domborműves ábrázolás Losonczy Antal táljának peremén.