Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 11. (Budapest, 1991)

STURCZ János: Maróti Géza pályaműve a Rockefeller Centerhez

még a film is Garbó nevével). Ugyanígy megjelenik a hírszállítás és a közlekedés valamennyi fajtája. A mű formailag is egyesíti korának összes domináló irányát, az art decós törekvéseket (alakok formálása, nyújtott, karcsú, aszexuális jellege, geometrikus mustra, szimmetria, archaizálás-modernség egysége, színhasználat,

66 elegancia), a neoklasszicizálást (mitologémák, formai toposzok szabados idézése) és különösen a menetelő csoportokon a szocialista realizmust.

67 Maróti műve jogosan sorolható az éppen a Rockefeller Centerrel fémjelezhető amerikai birodalmi művészet típusába, amely a szovjet, német, olasz állami-birodalmi reprezentáció sajátos ekvivalensét hozta létre. Azonban az európai totalitárius gondolatokkal szemben nem a faj, a náció vagy a kommunizmus, hanem a pénz, illetve egy szűken értelmezett ráció világ fölötti uralmát hirdeti. Maróti ennek a hatalomnak egyik fő fegyverét, a mass-médiát dicsőíti művében.

68 JEGYZETEK 1. IM Adattár, Krtf: 749, p., c, 59x314 cm, jelz.j.l.: „G.Maróti, 1932" 2. Ld. a lényegében feldolgozatlan Maróti életműről szóló úttörő írást: Ivánfy-Balogh, Sára-Jakabffy, Imre: Géza R. Maróti. Ars Decorativa 4, Budapest, 1976. 144. o. 3. A szakirodalomban - pl. a kitűnő Chicago in Birth c. katalógusban, Párizs, 1987. - nem szerepel ilyen épülcttípus Chicagóban. 4. Ennek az lehet az oka, hogy néhány később körülvágott, „Chicago" felirattal ellátott vázlatot a New York-i tervekkel egy lapra ragasztottak. 5. Krtf: 2825, p., c, 19,8x24,5 cm, jelz.j.l.: Detroit, 1932. Maróti 6. Két további vázlaton is szerepel a „Radio City, New York" felirat. (Krtf: 1979/5-6. p., c, 18x16 cm és 16,2x9,7 cm) 7. Az üzleti élet és a tömegkommunikáció sokféle funkcióját egyesíti, hiszen a világcégek irodái mellett rádióstúdiók, előkelő üzletek, áruházak, színházak, építészeti irodák, kiadók is helyet kaptak benne. 8. így pl. a korábbi terveken középre kisebb, köréje magasabb épületeket terveztek, hogy így levegőt, fényt és jó kilátást biztosítsanak a felhőkarcolókba koncentrált irodáknak. Közben azonban felépült a Chrysler Tower, s erre - már az építkezések közben - elhatározták, hogy túlszárnyalják őket, s az RC közepére felépítik a legnagyobb felhőkarcolót Az eredeti terv így megfordult, amit azzal indokoltak, hogy a ragyogó központi épület emelni fogja a telekrész értékét. Ilyen körülmények között az építészek csak rajzolók, a technikai részletek kidolgozói voltak, a várhatóan nagyon különböző bérlők miatt nem mertek átfogó terveket beadni, s a bérlő igényei alapján állandóan változtattak az epületeken. 9. A „kockaformákkal" a megbízók saját modernségüket szerették volna sugallni, a jó reklám és népszerűség érdekében. 10. Az épület jelentését tehát nem az építészeti forma, a szerkezet és díszítés koherens egysége, hanem csak a felszínén lévő dísz hordozza. Az épület puszta felszín, díszlet, maszk, mely megrendelői arcát rejti el. 11. „Az emberi ügyesség, ízlés, képzelőerő emlékműveként válik majd híressé az egész világon... mély hatást fog gyakorolni az amerikai társadalomra mint építészeti alkotás, de mint merész üzleti vállalkozás is, újszerű szépsége nagy hatással lesz az amerikai ízlésra és új utakat fog nyitni művészetünkben is... De hatása lesz szociális értelemben is, mivel egyértelmű kifejezése a gazdasági életünkben jelentkező új szociális ideálnak, a jólétnek és boldogságnak amit alkotásakor a mű középpontjába helyzetünk. És nemcsak néhány mellékes kérdésben, hanem lényegileg, hiszen olyan kifinomult, magas szintű munkahelyi körülményeket teremt, amelyek széles körben fognak elterjedni az amerikai társadalomban, s ezzel Amerika gazdasági demokráciája csattanós választ fog adni a bolsevista kihívásra." Idézi A. Balfour: R.C. New York, 1978, 137. o. kiemelések tőlem. - S. J. 12. Ahogy a Center sajtófőnöke, Merle Crowell leírta; ,A téma célja a jelen amerikai civilizációjának, manifesztációinak, jelentéseinek, ígéreteinek kifejezése. Az RC képi reprezentációjában annak megjelenítésére törekszünk, hogy hová érkeztünk, min mentünk keresztül mint nép, (fizikailag, intellektuálisan és spirituálisán), de azt is, hogy még min kell keresztül mennünk. A múlt természetes, utalásszerű háttérként fog megjelenni, de a hangsúly a jelenből kinövő tendenciákon lesz." Balfour i.m. 139. o.