Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 11. (Budapest, 1991)

STURCZ János: Maróti Géza pályaműve a Rockefeller Centerhez

értelemben, gyakran eredeti jelentésüktől függetlenül használja. Ez abból következik, hogy épületszobrászmtíhelyekben sajátította el a szakmát,

59 s éppen a századforduló historizáló épületdíszítő szobraszatában indult el az ikonográfia felhígulásának, kiüresedésének folyamata, melynek következtében már csak a banalitás szintjén őrizték meg a klasszikus és barokk művészetben kialakult modelleket, a tiszta képletek összezavarodtak, az attribútumok felcserélődtek, az allegóriák egyre kiagyaltabbak lettek.

60 Ezek a jelenségek az alkotói folyamatot jól dokumentáló előkészítő vázlatokon Marótinái is megfigyelhetők.

61 A KOMPOZÍCIÓ A kép kompozícionálisan is rendkívül hibrid képződmény. Keveredik benne a narratív és szimbolikus képtípus, rengeteg szakrális kompozíciós elemet alkalmaz, s a kép egésze is többféle vallásos képtípust idéz. így, a fiú-anya kettős egy fordított Madonna ábrázolást invokál, a középrész egy megfordított és megkettőzött angyali üdvözletet hordoz, amelyben a hírvivő puttó kerül az Isten helyére, mi több, a közvetítőt két további angyal közvetíti az emberek felé. A mű hármas felosztása a tripticlwnokat, míg szélesen elnyúló, szimmetrikus formája az Utolsó ítéleteket idézi. (Ezt a hatást erősítik a középen a földből, öntudatlanságból ébredő „feltámadó" figurák és a már „üdvözült" menetelők is.) Maróti élesen szétválasztja a mitikus és emberi világot, amit az ábrázolás stílusa jelez; míg a szimbolikus figurákat késő-artdecós modorban, addig az emberi alakokat naturalisztikusan jeleníti meg.

62 A motívumok között márcsak azért sincs kapcsolat, mert az ornamentális keret az üvegablakok ólomléceihez hasonlóan elválasztja őket egymástól. A mű egy centrálisán szervezett szimbolikus ábrázolás funkciójára tör, valójában hiányzik belőle a központosítás. A középponti motívumnak ugyanis nincs szellemi súlya, formálása inkább dekoratív, illetve életképi jellegű; egy idilli árkádia-derivátum, amely nem viseli el, nem képes összetartani a többi motívum erőteljesebb szellemi súlyát. Maróti nem fejti ki, hogy mi az az erő, tudás, amely a Nő-Puttó kettősből árad - „The Media is the Message" - s a szellemi közép üresen marad. így a pszeudocentrális kompozíció olyan, mint egy Utolsó ítélet Pántokra tor nélkül, vagy mint egy „palacsintává lapított apszismozaik",

63 amelyben a panorámaképek és a narratív freskók eljárásai kavarognak. A képkarakter és szimbolika torzulásainak okai a megadott program művészettől idegen idológiájában és témájában keresendők, melyet Maróti, művészi képzettségének és műveltségének klasszikusabb iránya miatt sem tudott formába önteni.

64 IDEOLÓGIA Marótinak is a New Deal ideológiát kellett közvetítenie. Ezért az optimista hangvétel és tematika, az univerzális jelleg és a militáns vonások. (Pl. osztályok menetelése.) A mű egész koncepciójában jelentkezik ez a mindent befaló, totalitásra törő jelleg. Szimbólumaival szinte mindent beépíti, ami térben és időben létezett-létezik. Felidézi a világtörténeti korszakokat; Walhallával a történelem előtti időket, Orpheusszal a klaszszikus, Beethovennel a modern kort. Erős angol-szász elfogultsággal ugyan, de megjeleníti az 0- és Újvilágot; London és Washington emblémájával.

65 Felvonultatja a társadalom összes csoportját, minden rétegükkel együtt. (A teljesség igénye miatt keveredik pl. az előadást hallgató diákok közé