Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 11. (Budapest, 1991)

STURCZ János: Maróti Géza pályaműve a Rockefeller Centerhez

3. Raymond Hood és mások: Rockefeller Center. New York, 1931—39 Barry Faulkner alkotása. Mint látni fogjuk, Maróti műve is ide készült, ezen a pályázaton indult és vesztett. A ROCKEFELLER CENTER Az RC irodaház-komplexum

7 a huszadik század egyik legnagyobb, legsikeresebb építészeti és üzleti vállalkozása, rendkívül népszerű mind bérlői, mind a turisták körében, s nagy hasznot hoz a telek és az épületek tulajdonosainak. Ugyanakkor építészeti szempontból erősen vitatták, bár létrehozóinak intenciója szerint, s az itt székelő rádió nyújtotta publicitás segítségével a harmincas években az új metropolisz, az eljövendő egészséges és humánus városépítészet szimbóluma is lett. Sőt, még ennél is több; a jólétet és boldogságot ígérő amerikai technológia, civilizáció és gazdasági demokrácia jelképe. Ez a második világháború fényében igencsak illuzórikus és mani4. Barry Faulkner: Az értelem felébreszti az emberiséget. Mozaik, részlet. Rockefeller Center. New York, 1933 pulatív szociális utópia volt hivatva a gazdasági válság idején az amerikai népben a lelket, a „nagy amerikai álmot" és persze a társadalmi „békét" fenntartani. Az RC főépítésze Raymond Hood volt, az épületet azonban nem az építeszek, hanem a szó szoros értelmében a pénz tervezte, építette fel, a várható bevételek szabta módosítások formálták. Az épületek elrendezését és formáját nem az építészek, hanem a megrendelők határozták meg, a bérbeadásból várható profit optimuma alapján.

8 Ez az oka annak, hogy a Center hatalmas, zárt tömegű, egyenes falú épületei olyanok, mint egy gigantikus építőjáték ide-oda tologatható, variálható kockái. Nincs bennük egyéni vonás, majdnem egyformák, csupaszok, igénytelenek, sivárak. Tagolásuk, külső díszük alig van, monotóniájukat csak a felső szintek beugrói és a belső tér legforgalmasabb helyein megjelenő képző- és