Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 11. (Budapest, 1991)
FERENCZY Mária: A modernizáció megjelenése a századeleji kínai ábrázolásokon
Állapota: vékony, sárgás papírja gyűrött, széle rongyos, festéke helyenként (főként az arcokon) megsötétedett. Tárgya: a sokalakos kompozíció a földművelő munka különböző fázisait mutatja be népes földműves családok ábrázolásával. A leghangsúlyosabb — a kép funkciójának megfelelően — az előtérben a betakarítás megjelenítése. Baloldalt bontják az asztagot, kötik ki a kévéket, jobboldalt nyomtatás folyik, bivallyal, nyomtatóhengerrel, középütt pedig szelelnek, rostálnak, hogy zsákba rakhassák a magot. Hátrább más munkafolyamatok is láthatók: egy férfi hordozórúdon két csöbröt visz (folyékony trágyát szállít), egy másik már hazafelé tart a kapálásból, a gáton öszvérvonta kordé szállítja a kévéket, a gát mögött rizsföld, melynek sarjadó vetésében is dolgoznak kapával. Hátul középen egy férfi öszvérvonta vetőládával vet. A földműveseken kívül még számos alak van a képen: hosszúbajuszú, díszes köntösű családfő (munkafelügyelő?), botra támaszkodó illetve kispadon üldögélő, unokájára vigyázó nagyapa, a felnőttek között játszadozó, csintalankodó vidám kisgyerekek és mamáik, fiatalasszonyok stb. (összesen tizenkilenc férfi, hét nő és kilenc gyermek). A környezet: kínai alföldi táj, észak-kínai típusú házzal, 54 a háttérben fűzfákkal, tanyákkal. Értelmezése: a hagyományos felfogás értékrendje szerint a földművelés az alapvető foglalkozás, a földműves a társadalom fenntartója, a gabonatermés az élet alapja. Képünk tehát a legfontosabbat jeleníti meg és segíti elő, amikor bő termést, gazdag aratást kíván a földművelő munka, a betakarítás ábrázolásával. Emellett a képen a népes család(ok) és a sok fiúgyermek bőséges gyermekáldást is kíván, a fűzfák és a derűs öregek lefestésc pedig hosszú életet. Gazdagságot is kíván, mert a szokásosnál 14. A földművelés dicsérete Színes fametszet, kézzel utánafestve. Észak-Kína. XX. század tízes évei. Jelzett. Ltsz.: 89.36.1