Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 11. (Budapest, 1991)

SZILÁGYI András: „Az Losonczi Antal mozsdója medenczéstől" - és az esztergomi Mátyás-kálvária

ketten. München, 1975. I. Nr. 147. 124. o. II. 48. tábla. 17. Minthogy a Losonczy-tál megalkotásának idejét a rajta szereplő, fent megnevezett évszám egyértelműen meghatározza, így ez a plakett datálása során terminus ante quem-nek tekintendő. Ez utóbbi műnek tehát csakugyan az 1530 körüli években, legkésőbb 1548-ban kellett készülnie. 18. Szempontunkból elsősorban a cagliari dóm kincstárában őrzött, hasonló méretű díszkancsó és tál érdemel figyelmet E mű meghatározása vitatott ugyan, ám az itáliai készítést illetően mindeddig nem merült fel kétség. Vö: Boschian, N.: Gli Argenti Italian!. Milano, 1966. 92—95. o. 40., 41. kép. 19. Mesteréről, Képíró Ferencről, nevén kívül, jószerint semmit sem tudunk. Annyit mindenesetre feltételezhetünk, hogy e művének munkadíja egy kisebbfajta vagyont tehetett ki, s hogy a 16. század közepén Kolozsvár legtehetősebb polgárai közé kellett tartoznia. 20. Kovács, E.: A párizsi ronde-bosse zománc virágkora és a Mátyás-kálvária. Kandidátusi értekezés. Budapest, 1978. Uő: Mátyás király Kálváriája Esztergomban. Budapest, 1983. 21. Dankó, J.: Történelmi, Műirodalmi és Okmánytári Részletek az Esztegomi Fó'egyház Kincstárából. Esztergom, 1880. 67. col. 22. Dankó, J. i.m. 19—22. col. Balogh, J.\ Az esztergomi Bakócz kápolna. Budapest, 1955. (ezután: Balogh, 1955) 80., 81. o. 23. Dankó, ./. i.m. 148—150. col. Balogh, J.: A művészet Mátyás király udvarában. I. Budapest, 1966. 338. o. 24. A latin nyelvű levelet - kivonatos magyar fordítással - közli Szántóffy Antal: A Bakács kápolna Sión hegyén, Esztergomban. Magyar Sion V. (1867) 619—621. o. 25. Az erről tudósító latin iratra hivatkozik, annak némely részletét közli, s érteimezei Balogh, 1955. 86. o. 26. Ezt látszik bizonyítani az a valószínűleg 1530 januárjából származó, s a fentiekhez hasonlóan ugyancsak az esztergomi Fó'káptalan levéltárában található adat, amelyet szintén Balogh Jolán tett közzé, vö: Balogh, 1955. 84., 86. o. 27. Conscriptio rerum Inventarum Reverendissimi Domini Pauli de Warda Archiepiscopi Strigoniensis, Locumtenentis Rcgiae Maiestitis die 16. mensis Octobris 1549 facta. Wien, Hofkammerarchiv, Ungarische Hoffinanz. 1549. Fol. 346. Az iratot, melynek mikrofilmje megtalálható a budapesti Országos Levéltárban, saját gyűjtéséből, Détshy Mihály bocsátotta rendelkezésemre; szívességéért köszönettel tartozom. Megjegyzzük, hogy az idézett leírásban szereplő hosszmérték - egy ulna; azaz rőf, illetve könyök a XVI. századi nyugat- és közép-európai források túlnyomó többségében mintegy 70 centiméternek felel meg. Ez a körülmény, valamint az utalás a hiányzó angyalfigurára, bizonyossá teszi azt, ami egyébként a közel azonos szövegű, 1553. évi adat közreadói - Dankó József, Balogh Jolán - számára is egyértelmű volt, hogy a leírás a Mátyás-kálváriáról készült.