Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 10. (Budapest, 1991)

Új szerzemények 1987-1989 - Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum

Az álló női alakok egyike (virágos ágat ábrázoló) tekercsképet tart a kezében, a másik pedig kilenc darab egymásra helyezett könyvet. Feltehetően egy szoborcsoport két darabja, egy nagyobb (talán taoista isten-) szobor kísérő figurái. A földig omló ruha, amely karcsú, laposan faragott alakjukhoz simul, alapzata is a szobroknak. Viseletük a XV-XVIII. századi kínai női öltözékekre jellemzően kétrészes: alul földig érő alsó ruhát, fölül a boka fölé érő bő ráncozású köntöst viselnek. A köntös hajtókája szimmetrikusan, széles ívben középen záródik, betétje pedig a mellkast takarja, és középen, áll alatt két kapocs tartja össze. Bő, redőzött, hosszú ujja van; derekát széles övvel és zsinórövvel fogták össze (őszitéli viselet). A hölgyek haja hátul derékig ér, oldalról (és hátulról) a fejtetőre fésült, kontyba tűzött részét három hajtű tartja. Mindketten fülbevalót viselnek. Nyújtott, kissé lapos alakjuk, ruhájuk szépen megformált redőzete a korábbi elefántcsont szobrok hagyományos stílusát követi, de a figurák kevésbé légies arányai, némileg egyénített arcuk, továbbá hajviseletük alapján a XVIII. századra datálhatok. Ezt megerősíti a szép, érett elefántcsont alapanyag, amelyből a szobrokat szolidabb, egyszerűbb technikával faragták. Az egyik szobron, a hölgy kezében lévő képtekercsen apró sérülés nyoma látható. (Fajcsák Györgyi) 2. Utagawa Kuniyoshi (1797-1861): Egy lap „A mindennapi élet negyvennyolc szokása" című sorozatból Színes fametszet, papíron. Japán, 1846. Ltsz. 87.6. (Jankó Dénes ajándéka) Az ülő nőalak bal karjával egy varróládikóra támaszkodik, jobb kezében fehér kendőt tart. A ládának egy mérőléc van támasztva, a láda mellett lazán összehajtott fehér textildarab hever. A nő felső kimonójának mintája: barna virágmintás alapon nagy kerek mezőben kirí- (paulónia) és krizantémmotívumok, a nyakszegély fekete. A széles halványpiros cseresznyevirág-mintás obival lazán összefogott felső kimonó alól kilátszik a virágmintás nyakszegélyű egyszínű piros alsó kimonó. A háttér : alul fölfelé halványodó kék, a fölső szegélynél halványpiros, semleges alapot képez. A metszet viszonylag kevés színnel készült; egy 1842-es rendelet néhány évre még a dúcok számát is korlátozta. Jelzés a bal oldalon középen: Ichiyusai Kuniyoshi ga, alatta Kuniyoshi jellegzetes vörös kirí (paulónia) pecsétje, melyet 1844 után kezdett használni. Egy cenzori pecsét: Kinugasa. Ennek alapján a metszet készítési időpontja 1846-ra tehető. (Az 1842-ben hozott rendelet bizonyos témakörökben tilalmakat és szigorúbb ellenőrzést vezetett be.) A lap alján a kiadó pecsétje : Kadzusaya Iwazó. A metszet jobb felső sarkában fekete alapon fehér írásjegyekkel a sorozat címe (Ukiyo shi-ju-hachi kuse), mellette kisebb piros mezőben kurzív felirat látható. A kép felső harmadát hosszabb felirat tölti ki. Ez a sorozat Kuniyoshi munkáinak ritkán publikált darabjai közé tartozik. ( Cseh Éva ) 3. Ryujin, a tengeri sárkánykirály (netsuke). Puszpángfa. Japán, 1860-as évek. Mag. : 8,4 cm Ltsz. 87.18. (Jankó Dénes ajándéka) A puszpángfából faragott álló figura Ryujint, a tengeri sárkánykirályt ábrázolja. Az ijesztő külsejű félmeztelen, szakállas férfialak az ár-apályt szabályozó bűvös golyót tartja két kezében, hátán sárkány kapaszkodik. A nagy művészi erővel megjelenített figura modellje bizonyára Yoshimura Shuzan, XVIII. századi kiváló mester hasonló témájú faragványának képe volt a Sokén