Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 10. (Budapest, 1991)

Új szerzemények 1987-1989 - Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum

emblems, ex libris stickers, book-cover drafts, and illustrations-as well as graphic designs for several books along with instructions for the press. His ribbon trimmings and stylized leafy and geometric corner decorations from the period 1910-20 are in gallantly-plain clas­sical taste. At around 1920 Kozma adopted a style known as popular baroque, which reached perfection in that decade. He uses various motifs in his book embellishment work, including Christian symbols (the fish, pelican, and heart) ; stylized leafy and flowery wreaths; Hungarian decorative motifs (shields; flowers); archaic figurative scenes; historical figures; old buildings, etc. ( Hilda Horváth) HOPP FERENC KELET-ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM E három esztendő alatt gyűjteményünk 175 tétellel gyarapodott, kis részben vásár­lás, túlnyomórészt ajándékok, illetve ha­gyatékok bekerülése révén. Az örvendetes gyarapodás egyaránt gazdagította kínai, ja­pán és (nepáli-tibeti, hátsó-indiai stb. anyagot is őrző) indiai kollekciónkat, több kiemelkedő kvalitású és hézagpótló darab­bal is ; igaz, főként a véletlen szeszélye által megszabott témákban és műfajokban a szá­munkra fontos témák és műfajok közül. Elsősorban igen szerény vásárlási lehető­ségeinket igyekeztünk - az eladásra felkí­nált anyagból válogatva - hézagpótló dara­bok beszerzésére fölhasználni. így vettünk az alább bemutatandó XVIII. századi kínai elefántcsont szoborpáron és az indiai hím­zett ruhán kívül egy nepáli és két mongol buddhista tekercsképet, két lamaista bronz kisplasztikát, művészi szépségű mongol használati tárgyakat, egy japán játékkészlet két darabját elefántcsontból aranylakk dí­szítéssel (mindezeket a XIX. század külön­böző évtizedeiből), továbbá kínai újévi ké­peket századunk tízes éveiből. Gyarapodásunk fő forrása azonban ­mint a múzeum történetében korábban is oly gyakran - az ajándékozás volt. Ajándék­ba kaptunk nemcsak egy-egy szép tárgyat, hanem egész védett gyűjteményt is, a tulaj­donosok akaratából, a haláluk után, örök­ségképpen Csapek Károlytól, Herendi Jó­zseftől és feleségétől, továbbá Jankó Dénes­től. Az adományozók közül külön ki kell emelnem Csapek Károlyt, a Herendi Por­celángyár tervezőművészét, aki buddhista művészeti gyűjteményében egyebek között huszonhét darab (többnyire aranyozott) bronz kisplasztikát, a lamaista pantheon alakjait ábrázoló hasonló méretű kis szob­rot hagyott ránk. E műalkotások többsége a XVIII-XIX. században készült, részint Kínában, részint Tibetben vagy Nepálban vagy Mongóliában. Noha származási he­lyük és stílusuk is különböző, egyaránt ki­tűnnek megformálásuk rendkívüli finomsá­gaival. Ez a kollekció érdemben egészítette ki nemzetközileg is számon tartott nepáli­tibeti kisplasztika-gyűjteményünket, amely egyébként nagyobbrészt Schwaiger Imre delhi magyar műkereskedő ajándékaként került még a harmincas években a múze­umba. Az alábbiakban a Csapek-hagyaték lama­ista kisplasztikái közül egy szelíd és egy haragvó istenség szobrának, Jankó Dénesék szerteágazó távol-keleti gyűjteményéből egy-egy japán fametszetnek és minatűr fa­ragványnak, a Herendi házaspár burmai kollekciójából pedig egy fából faragott lo­vas szobornak a bemutatásával jellemezzük ezt az anyagot, és egyben kifejezzük köszö­netünket az adományozók iránt, természe­tesen a többi, hely hiányában itt név szerint meg nem említett adományozó iránt is. ( Ferenczy Mária) 1. Két hölgy (szoborpár) Faragott elefántcsont. Kína. XVIII. szá­zad. Mag. 16,3 cm, talpátm. : 4 cm. Ltsz.: 89.54.1-2. (Vásárlás)

Next

/
Thumbnails
Contents