Forgács Éva (szerk.): Ars Decorativa 9. (Budapest, 1989)

SÁRMÁNY Ilona: A deszkabútor-stílus Bécsben és Budapesten a századfordulón

bútortervezés összefonódásának példája volt. Spiegel Frigyes építész, aki az első két szecessziós ornamentikával díszített lakóházat tervezte Budapesten 1898-ban, kezdettől fogva széles látókörű, elkötelezett híve volt a nemzetközi szecessziónak. A Magyar Iparművészetben publikált cikkei fontos szerepet játszottak a stílus megismertetésében. Viszonylag korán, 1899-ben jelentkezett art nouveau vonalvezetésű bútoregyüttesekkel; munkái erős francia hatást, azonkívül Van de Velde, sőt Pánkok hatását mutatják. Egyszerű, racionális bútorformái — melyekből hiányzott minden magyarosnak nevezhető ornamentika — nem élveztek népszerűséget a kortárs kritika körében. Munkássága még feldolgozatlan. Cégének, a „Modern lakás"-nak a műhelyében készült néhány enteriőrjét Fittler Kamill ismertette igen elismerően, de hibaként rótta fel, hogy munkáin uralkodnak ,,. . . a csupán lineáris vonalak, melyeket nem enyhít semmi enyhe, graciózus hajlású, görbe, kissé szárazzá, merevvé teszik a bútorzatot. .." (54. kép). „Mert félek tőle — írja Fittler Kamill — (különösen a mint az új angol bútoroknak deszkaszerű összeépítését, túlozott puritanizmusát látom),hogy modern művészetünk majd úgy megmerevedik, mint annak idejében az angol gótika."

30 Spiegel Frigyes figyelemreméltó tehetsége ellenére sem vált nagy tekintélyű, vezető építész egyéniséggé. Talán éppen mert munkái később sem igazodtak a magyaros stílustendenciákhoz, egyre ritkábban szerepelt a Magyar Iparművészet hasábjain. Viszonylag kevés publikált műve nem lett olyan átütő, ízlésformáló művészi siker, hogy példájára fokozódott volna az építészek-iparművészek szerves együttműködése. Magyarországon kb. 1905/6-ig az építészet, az iparművészet és a festészet külön utakon igyekezett a saját szféráján belül a modern törekvéseket meghonosítani. Az összefogás első lépéseit 1903/4-ben tették meg néhányan Gödöllőn, amikor a művészotthonokat kezdték maguknak tervezni és e gesztus mögött az utópikus életfilozófiák szecessziós elképzelései munkáltak. Szűkebb témánkra, a bútortervezésre visszatérve, az első népies deszka stílusban tervezett egységes enteriőrt Wigand Ede tervezte, Nagy Sándorral közösen, 1903ban

:u (55. kép). Wigand párhuzamosan több szecessziós stílusirányzat formanyelvén tervezett bútort, a német Riemerschmied és Olbrich (56. kép) hatása, sőt enyhén bécsiesnek nevezhető inspiráció is kimutatható munkáin. Terveinek gazdag változatosságán belül a legfontosabb irányzatot mégis deszka stílusban fogant bútorai képviselték. Ö volt az angol Arts and Crafts irányzat egyik képviselője; 1900ban maga is járt Angliában. Magyar kollégái közül ő valósította meg leghívebben a szerkezet és anyagszerűség elveit, és az ő bútorai kiállták a kényelmes használhatóság próbáját is. Először 1901 karácsonyán állított ki két teljes szobaberendezést egy kékre pácolt jávorfából készült, véretekkel díszített ebédlőt (57. kép) és egy szürkére pácolt jávorfa hálót. A leírás még az osztrák és az angol ízléshez kapcsolja e munkákat. „Nyugodtabbak, okosabbak, egyszerűbbek mint a bécsi bútorok ; kedvesebbek, graciózusabbak, mint az angolok. Még az ebédlő erős kék színe is a modern magyar művészet speciális felfogásának jeléül tekinthető, hiszen a képzőművészeti társulat téli tárlatán, a fiatal magyar művészek legjobbjainál szintén e törekvéssel, ugyancsak a színeknek e majdnem nyers erejével találkozunk."

32 Meiler Simon ismertette igen értően Wigand két enteriőrjét. Legértékesebb tulajdonságuknak a „szerkezeti tisztaságot"ot tartotta. Igen jellemző a korra, hogy ő is