Dr. T. Tóth szerk.: Studia historico-anthropologica (Anthropologia Hungarica 14. Budapest, 1975)

Tanulmányomban a kiértékelést csak a leglényegesebb szempontok szerint végeztem el. A méretek MARTINI-méretek. A besorolást ALEXEYEV és DEBETS (1964) osztályozásai szerint hajtottam végre. A hosszúcsontokat MARTIN (1928) eljárásai szerint elemeztem, a testmagasságot WOLANSKI (1954) nomogrammja alapján határoztam meg. A taxonómiai elemzésben LIPTÁK (1969) módszerét használtam s az összehasonlításnál PENROSE (1954) távolsági vizsgálatát alkalmaztam. A biometriai feldolgozásban a középértékeket, szórásokat adtam meg s a homogenitást az ALEXEYEV-DEBETS-féle sigma ratio módszer szerint vizsgáltam. A NEM ÉS ÉLETKOR MEGHATÁROZÁSA A nem és életkor megállapítása kétféleképpen, morfoszkópikus és biokémiai úton történt. A morfoszkópikus meghatározás • eredményét a 2. táblázat tartalmazza. A biokémiai meghatározásokat LENGYEL Imre orvos végezte (LENGYEL, 1964). A kétféle módszerrel nyert eredmények összehasonlítását a 3. táblázat tünteti fel. A leletek nemének meghatározása biokémiai módszerrel 180 esetben történt, a morfoszkópikus módszerrel természetesen csak kevesebb esetben lehetett a meghatározásokat elvégezni (94 esetben), mivel közismert, hogy az infans és a iuvenilis korosztály nemét a jelenlegi biológiai módszerrel még nem lehet meghatározni, csupán a régészeti leletekből lehet erre bizonyos mértékben következtetni. A 3. táblázat adatai szerint a kétféle "nem"-meghatározás 91 esetben egyezett, míg 3 sír (108, 117, és 1 számnélküli) csontvázának adatai nem egyeztek egymással, amennyiben mindhárom esetben a morfoszkópikus megállapitás szerint férfi, biokémiai meghatározás r

szerint nó'i csontvázak voltak. így az anyag nemi meghatározása csupán 3, 2 %-ban nem egyezett. Az életkori meghatározások a két módszer között már csak kisebb fokú egyezést mutattak. A biokémiai módszerrel meghatározott 180 egyént mind