Dr. T. Tóth szerk.: Studia historico-anthropologica (Anthropologia Hungarica 14. Budapest, 1975)

A kiértékelés egyik legnehezebb problémája a vizsgált populáció etnikai képének kialakítása. A PENROSE-módszerrel számított hasonlósági sorrendiség csak 12 méret középértékein alapul. De még ha ettől az előbbiekben részletesebben kifejtett ténytől el is tekintünk - a PENROSE-módszer eredményei alapján tett megállapítások nem jelentik azt, hogy a közelállónak minősített szériák etnikai szempontból is szorosabb kapcsolatban lennének. Csak alapos régészeti, nyelvészeti és történelmi kutatás alapján lehet megállapításokat tenni arra vonatkozóan, hogy mely szériák hozhatók egymással etnikai kapcsolatba. • Az ásatásokat végző CS. SOS Ágnes véleménye szerint a ritust és a leleteket illetően igen szoros kapcsolat mutatható ki az oroszlányi és a pókaszepetki temető között; ez tehát etnikai kapcsolatra utal. A pókaszepetki avarkori temető olyan település temetkező helye, "melynek heterogén népessége a fegyveres segédnépek szerepét töltötte be. A település etnikai összetevői között bizonyos keleti szláv elemek feltétlenül szerepet játszhattak. A másik etnikai elem a germán kultúra elemeit képviseli. Ezeknek az elemeknek a szerepe még nincs pontosan körvonalazva." - (CS. SÓS, 1973a). Antropológiai szempontból (az összehasonlító analízis alapján) vizsgálva a kérdést hazai viszonylatban az oroszlányi, továbbá a környei avarkori populációval könnyen elképzelhető és elfogadható az etnikai kapcsolat. A tiszaderzsi avarkori populációval a hasonlóság alapján az etnikai kapcsolat esetleg szintén elfogadható. (LEBZ

ELTNER szerint (1957)mongoloid elemek is kimutathatók a vizsgált szériában, de TÓTH (1970) arcprofil-vizsgálatai alapján kimutatta, hogy e megállapítás nem helytálló, mivel a sorozat kimondottan europoid széria. ) A keleti elem kutatása céljából az "ant" törzsszövetség területének déli részén levő négy temető (a Moldavia területén levő temetők s a két polján