Dr. T. Tóth szerk.: Studia historico-anthropologica (Anthropologia Hungarica 14. Budapest, 1975)

A típus analízis során viszont, az összehasonlító módszerrel szemben az összes megmért méret és index adata figyelembe vehető, ezen felül még a méretek értékeiben meg nem nyilvánuló, de szemlélet alapján viszonylag egyszerű eszközökkel eldönthető' morfológiai jellemzó'k is tekintetbe vehetők. Ezek szerint tehát a kétféle vizsgálat egymást kiegészíti. ÉRTÉKELÉS A HASONLÓSÁG SORRENDJÉBEN Férfi szériák A vizsgált széirák közül a legközelebb állóak a Budesti III-IV. sz. -i, a Malaesti II-V. sz. -i és a Moldavia területén előkerült sorozatok, valamint a Dnyeper alsó folyásánál előkerült csernyigovó-i és perejaszlavl-i polján (VIII-X. sz. ), tehát keleti szláv temetők csontanyaga. Előbbieknél a csekély eltérés csupán az 52-es szemmagasság:-méretben (d= 0, 95, ill. 1, 56) mutatkozik. A szemüregek ugyanis magasabbak. Az utóbbiaknál viszonylag legnagyobb az eltérés a 45-ös arcszélesség méretben (d= 0, 70, ill. 1, 02), mely nagyobb, mint a pókaszepetki csoportban. A szlovákiai keltakori i. e. II. századi anyag szélesebb koponyával és alacsonyabb orrméretével különbözik (d= 1,28, ill. 1,30). A többi jeHegben elég szoros a hasonlóság. Sorrendben ezek után a legközelebb álló anyag magyarországi: Tiszaderzs és Környe VI-VIII. sz. -i avarkori temetőinek csontanyaga. Tiszaderzs esetében a viszonylag legnagyobb eltérések az 52-es szemméretben (d= 1,39) és a 45-ös arcszélességben (d= 1, 31) mutatkoznak. Eszerint a tiszaderzsi minta szemüregei magasabbak, arcai szélesebbek. Típusanalizis alapján Tiszaderzs anyagában két elem szerepel: egy mongoloid és egy europoid (nordicus). A mongoloid elem jelenléte a PENROSE-féle összehasonlító módszerrel az előbb említettek értelmében általában határozottan nem mutatható ki, így a nordicus elem túlsúlya (56 %) eredik