Dr. T. Tóth szerk.: Studia historico-anthropologica (Anthropologia Hungarica 13. Budapest, 1974)

telével, nem érik el a 15 %, illetve 30 %-os gyakorisági maxi­mumot (AUGIER 1931, COMAS I960, ROGINSZKIJ 1955) továbbá, hogy a női koponyákon észlelt anomáliák százalékos aránya a férfiak­hoz viszonyítva valamivel több. Ami a rendellenességeket illeti, említésre méltó a 71.2.51 sz . női koponya,melynek szájbetegsége során úgy a felső,mint az al­só fogai kihullottak,a fogmedrek teljesen atrofizáltak,valamint a 71.2.72. sz . női koponya, melynél patologikus felső dens ca­ninus kinövés figyelhető meg, és a 68.151.2. sz. igen magas masszív, erőteljes állcsúcsú férfi mandibula, melynek szélei rendkívül kihajlanak. TAXONÓMIAI ELEMZÉS Hogy a megvizsgált anyag további összehasonlításra és esetleges etnogenetikai értékelésre is felhasználható legyen, szükséges a populáció taxonómiai összetételének vizsgálatát is elvégezni. A szérián belüli taxonómiai elemzés fontos voltára már több eset­ben volt utalás (LIPTÁK 1963, 1965, 1969). A jellegegyüttesek összehasonlító metrikus és morfológiai analízis alapján a teme­ző összképét tekintve az europoid sajátságok fejeződnek ki. Mongoloid fiziognomia nem volt megfigyelhető. A taxonómiai elemzést jelleg kombinációval végeztem el. Vizs­gálataim a következő taxonómiai csoportok alakítására vezettek: I. Dolicho-mesokran - eury-mesoprosop, szögletes arcú, ki­álló orrú, nagyközepes-magas termetű csoport, amelynél a Cromagnoid-A, protoeuropoid elemekre jellemző vonások ész­lelhetők. (29%.) II. Dolicho-mesokran - meso-leptoprosop, nagyközepes-magas termetű csoport, főleg a nordoid-mediterranoid típusokra emlékeztető vonásokkal (23%). III. Mesokran - euryprosop, kevéssé kiálló homorú orrhátú,

Next

/
Thumbnails
Contents