Dr. T. Tóth szerk.: Studia historico-anthropologica (Anthropologia Hungarica 12. Budapest, 1973)

hasonlitva a honfoglaló magyarság leleteit a Neometallicum második felének kb.nyolcszáz évet felölelő leleteivel megállapíthatóvá vált, hogy a honfoglaló magyarság leletanyaga a legnagyobb közelséget tükrözi Alsó-Volga-mellék, Azov-mellék ás a Déli Arai-mellék szarmatakori szériáival (TÓTH 1970). Ezenkivül igen jól kifejeződik a honfoglaló magyarság le letanyagának nagy közelsége az Észak-Káspi-melléki szarmaták szériájához, valamint jelentős távolsága a történetileg őshazaként ismert területről (Káma-Bjelája) származó népvándorláskori leletektől. A Heometallicum második feléből származó leletek korrelációs topográfiájában a honfoglaló magyarok csoportja jelentősen távol van a metiszált europo-mongoloid szériától is. Ez a tény különösen figyelmet érdemel, mivel mai ismereteink szintjén általánosan elfogadott a magyar nép származásának ugor-hipotézise, amelynek megfelelően a magyar nyelv közös lingvisztikai gyökerei a nyugat-szibériai ugoroktól erednek, akik azonban embertani vonatkozásban a metiszált eredetű uráli rassz képviselői. Viszont a honfoglaló magyarság csontvázleletein csoportátlagban rendkivül gyengén konstatálhatok a mongoloid komponensek nyomai. Eszerint nem zárható ki annak lehetősége, hogy a fontosabb taxonómiai ágazatok tekintetében az ugorok etnolingvisztikai csoportja antropológiailag különböző összetételű volt, mégis a vonatkozó időszak nemzetségi- és törzsszövetségeinek lehetséges demográfiai viszonyait figyelembe véve aligha tagadható az egyes egyének közötti szimbiózis, keveredés, amely maga után vonta Észak-Eurázsia főbb embertani komponenseinek fokozatos vegyülését, elegyedését. Éppen ezért szükségesnek tartottuk végigkövetni a morfológiai sajátosságok keveredésének folyamatát, a folyamat időtartamát az Észak-Eurázsia területén elhatárolható öt kontaktzónából származó nagyszámú leletanyagon. így vált lehetővé annak megállapitása, hogy az europoid vagy mongoloid sajátosságok asszimilációja (eltűnése vagy dominánssá válása) kb. 1000-1500 éves folyamat eredménye (TÓTH 1966). Ennek megfelelően elemeztük a honfoglaló magyarság leletanyagát, korrelálva a Neometallicum első felének szintén kb. 800 évet felölelő leleteivel (TÓTH 1970). Megállapíthatóvá vált, hogy a honfoglaló magyarság főbb embertani sajátosságai eltérőek a lugovói és gulkinói szériáktól, amelyek europo-mongoloid összetéte-