Dr. T. Tóth szerk.: Studia historico-anthropologica (Anthropologia Hungarica 12. Budapest, 1973)

cilis. A femur pilaazter indexe (6:7) férfiaknál 100,00 (gyengén robusztus), nőknél 93,40 (gracilis). A platymer index (10:9) a férfiaknál 79,25 (platymer), a nőknél 74,68 (eurymer). A vázcsontok nemi dimorfizmusának kimutatására ez utóbbi index a legalkalmasabb, mivel a nők femur csontja általában laposabb, mint a férfiaké. Jelen vizsgálati anyagnál kevés a két nem közötti differencia erre az indexre vonatkozóan, mivel a férfi femurok aránylag gracilisek. A tibia cnemicus indexe (9/a:8/a) 75,30, illetve 72,9 értékkel kerek mind a férfiaknál, mind a nőknél. Ez erősen fejlett tibiát jelent. Az aszimmetriát femurnál 4 férfi és 5 nő, humerusnál 3 férfi és 2 nő, tibiánál 1 férfi és 4 nő esetében lehetett vizsgálni. A kis esetszám miatt az eredmények megbízhatósága nem nagy. Általánosságban ugyanaz állapitható meg, mint Sopronbánfalva esetében, t. 1., hogy a jobb oldali femurok és humerusok hosszabbak és erősebbek. Mindkét aszimmetria természetes, hiszen a kézi munka nagyobb mértékben veszi igénybe a jobb kart s ennek megfelelően a jobb láb igénybevétele is erősebb. A vázcsontok méreteiből W0LANSKI nomogramja alapján határoztam meg a testmagasságot részben egy, részben több csont alapján. A férfiak testmagassága (középérték: 163,5 cm) kisközepes termetet mutat, a nők testmagassága (középérték: 152 cm) szintén kisközepes átlagú. (A testmagasság értékelése MARTIN kategóriái szerint történt.) Ezeket a vázcsontértékeket összehasonlítva a sárbogárdi X. sz. és a sopronbánfalvi XI-XV. sz. temetők hosszúcsontjainak adataival, az indexek és testmagasságok középértékei alapján a mosonmagyaróváriak alacsonyabbak és gracilisebbek, mint a két másik populáció, ugyanakkor viszont a sárbogárdi populáció magasabb és erősebb, mint a sopronbánfalvi. ÖSSZEHASONLÍTÓ MÓDSZER PENROSE "Distance and shape" módszerére vonatkozó véleményemet