Dr. T. Tóth szerk.: Studia historico-anthropologica (Anthropologia Hungarica 12. Budapest, 1973)
jezve, a harmadik oszlop a két oszlop különbségét mutatja előjelre helyesen. Az utolsó oszlop értékeit vizsgálva megállapítható, hogy a vizsgált populáció nemi dimorfizmusának mértéke az átlag értékek körül mozog. Jóval eltér a nemi dimorfizmus átlagtól a 7l/a méret, a ramus mandibula minimális szélessége, mégpedig 9,2 %-kal, mig a két nem szemmagassága 4,6 %-kal, tehát még elég jelentősen eltér. Ka a vizsgált népesség abszolút méretek eltéréseiben megnyilvánuló nemi dimorfizmusa értékeit a sopronbánfalvi Árpád-kori temető nemi dimorfizmus értékeivel összehasonlítjuk (más temetőre vonatkozóan a nemi dimorfizmus ilyen kiértékelése még nem történt meg, igy összehasonlítás csak ezzel a temetővel lehetséges), különbséget észlelhetünk, amennyiben az utóbbi populációnál a hasonlóság a két nem között nagyobb, mint a mosonmagyaróvári népességnél. TIPUSDIAGNÓZIS Az anyagból részletesebb vizsgálatra csak 9 férfi és 4 női csontváz bizonyult alkalmasnak. A primer taxonómiai jellegekre vonatkozóan az anyag homogén, mert csak europoid rasszelemek szerepelnek benne. Primer taxonómiai jellegeket csak morfoszkópiailag elemeztem. Az anyagban egyébként csupán egyetlen mongoloidokra jellemző ismérvet találtam, mégpedig a 9085 sz. női koponyán a jobb felső metsző- (incisor) és szemfognál (canine) ú. n. lapátfogakat (showel shaped). A lapátfogúság DEZSŐ (1968) véleménye szerint is igen gyakori a mongoloidoknál. Mivel ennek a koponyának az arca törött, nem lehetett részletesebb analizist végezni ilyen szempontból, ez az egyetlen adat viszont nagyon kevés ahhoz, hogy a mongoloid elem jelenlétét állithassam. A szekunder taxonómiai jellegeket vizsgálva az anyag két csoportra osztható: I. csoport: dolichokran koponyák. Ide tartoznak a 9082, a 9094, 16