Amerikai Magyar Újság, 2010 (46. évfolyam, 1-8. szám)
2010-04-01 / 4. szám
12 igazságtalan világban, melyben élnie kellett. Tudta, hogy a Sors ellen hiába harcol, de nem mindegy, hogyan vállalja azt. Hogy emberként mit tesz hozzá vagy mit vesz el belőle. Annak tudatában, hogy a sors csak lehetőség, a keret, melyet neki kell betöltenie azokkal a válaszokkal, melyeket ad a különböző kihívásokra. Ezek a válaszok különböztetik meg az embert az embertől. Nem a bőr színe, a faj vagy a nemzetiség. Csak a személyes döntések számítanak, melyekkel nap mint nap vizsgázik, s melyből, valamikor az út végén, összeáll az ember maga. Nekünk, erdélyi magyaroknak már gyerekkorunkban hozzá kellett szoknunk a nehézségekhez, ezért általában túl korán lettünk érettek. Kezelnünk kellett kisebbségi létünket, a szabadság hiánya fojtogatott és hosszú időn keresztül behatárolta az életünket s néha, maga a létfenntartás is olyan feladatok elé állított, melyeknek megoldása messze meghaladta egy egyszerű ember képességeit. Martin János rendkívüli plaszticitással mindezt elmeséli a könyvében, de a látszólagos egyszerű és közvetlen stílus mögött tudatosság rejlik. Könyvében, már az érett ember értelmével, pontosan felmérte életének meghatározó állomásait és nem siklik át azokon a tényeken, melyek lényegében ezeket befolyásolták. Olyannyira, hogy döntéseinek lelki hátterét is pontosan követni tudjuk. Egy munkatáborban mindig van lehetőség ká- póvá válni, de ő, a tulajdonképpen még serdülőkorban lévő fiú, hamar felismerte, hol van a helye. A rászorultak és kiszolgáltatottak oldalán, ahol a túlélés egyetlen esélyét is megtalálta. Meglátni az emberekben a jót is, a piciny kis fényt az embertelenségnek ebben a rengetegében s abba belekapaszkodva napról-napra ébren tartani a szabadulásba vetett hitet. Ez a hit vezette el a Landsberg-i templom bal hajójáig, ahol véletlenül megpillantja Krisztus je- ruzsálemi bevonulását ábrázoló szobrot. A szobor katarzisként hat rá és megérti az üzenetét. Azt, hogy azok között van a helye, akik az Úr Jézust a virágvasárnapi bevonuláskor pálmaágakkal fogadták, s hogy már senki és semmi sem köti őt a Nagypénteken rá halált kiáltó csőcselékhez. Még sok megpróbáltatással tele évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az akkori elhatározása valósággá váljon. Hisz a kommunista diktatúra is 2010. április szüntelen állásfoglalásra kényszerítette : identitás- tudatának feladását, hitének megtagadását s a kommunista erkölcs elfogadását követelte nap mint nap cserébe az emberibb életért, mely teljes erkölcstelenséget, önfeladást jelentett volna akkoriban. Ő viszont ebből a harcból is megerősödve kerül ki, hisz megtalálja azt a személyt, akivel összekapaszkodva, ebből a gettóból is kiszabadul s kisebb kitéréssel bár, de családjával együtt, már illúziók nélkül, eljut a szabad világba. Ahol újabb megpróbáltatások váiják, de ezek már nagy kitartással, munkával és akaraterővel legyőzhető nehézségek. Erdélyi magyarként nagyon büszke vagyok Martin Jánosra. Hitére, emberi tartására, eszére, szorgalmára. De legfőképpen arra, hogy szenvedélyes igazságkeresőként, a világot elborító igazságtalanságokat megtapasztalva sem hagyta magát elragadtatni az indulatoktól, hanem mindig az egyedüli értelmes utat választotta. A szeretet, a megbocsátás és a békesség útját. Ditrói Csiby Éva AJÁNDÉKOZZUNK KÖNYVET Megjelent MARTIN JÁNOS SORSVÁLLALÁS című 330 oldalas könyve: egy megtért erdélyi magyar viszonttagságos életútja Kolozusvártól Auschwitzon át Kanadáig. Ára postaköltséggel együtt 20 USA dollár. Megrendelhető NICHOLAS MARTIN névre kiállított csekkel vagy pénzesutalvánnyal. Cím: NICHOLAS MARTIN P. O. Box 1159 Shepherdstown, WV 25443 USA A könyv angol fordításban is kapható SHOULDERING FATE címmel. Megrendelhető on line - volumesdirect.com - címen. —A Magyar Demokratában Egyenlő mérce címmel Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke nyilatkozik, aki tavaly év végén nyilatkozatot tett közzé az emberi méltóság védelmében, a szöveget valamennyi parlamenti párt és a történelmi egyházak is aláírták. Lomnici Zoltán figyelmeztet: „a magyar- és keresztényellenes retorikát ugyanúgy el kell ítélni, mint a rasszista, antiszemita megnyilvánulásokat.” AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG
