Amerikai Magyar Újság, 2010 (46. évfolyam, 1-8. szám)
2010-02-01 / 2. szám
2010. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 ben bukkantak rá a ferences templom XVIII. Századi szentélyboltozata alatt rejtőzködő középkori építészeti részletekre és a gazdag freskódíszre. Az 1990-es évekig tartó restaurálás meghozta a gyümölcsét: a mai Magyarország legszebb, legteljesebb gótikus falképkincse vált megcsodálhatóvá. A boltozat magasában az élet könyvét felmutató Krisztus alakja látható, tőle a hajó irányában Szűz Mária, karján a gyermek Jézussal. A szomszédos boltfiókon mettercia, azaz Szent Anna harmadmagával (Máriával és a kis Jézussal); további három boltsüveget ószövetségi próféták képmásai, a maradék felületet a négy evangélista és a négy egyházatya alakjai foglalják el. A szentélyfalba mé- lyedő ülőfülkéket mártír szentek - Szent Lőrinc, Szent András és Szent István falképei - díszítik. Mi a magyar? Krúdy Gyula Egy öregember karácsonyi estvéje, 1915, december 25 MN - A méla utazó, aki gyógyulni és felejteni jönne a városba, mint abban az időben divat volt, mikor a románcokat a lordok írták, Pesten egy decemberi délután valóban nem tudná, hogy hová kapkodja a szemét. Mint a pávák, mint a szegény tanárjelölt hónapos szobából való álmai, mint a fényűzés kecses ügynökei, mint a szépség, tisztaság, kellemetesség, valamennyi - mint a tánc -, mint a báj, pompa, elegancia; vajon ők azok a tegnapiak, akik szomorkások, bánatosak, gyászruhásak, nők is voltak néha? [...] Mi lehet Pesten a férfi mostanában? Dús Pazarló, aki a belvárosi boltok ékszereit, selymeit, paradicsommadarait mind megvásárolná és a nőknek adná? [...] Vagy béna, rongyos katona, aki ámul- va áll a Váci utcában és egy garas nélkül tolong az illatárban? [...] Mit gondol magában, aki tizenhat hónap után jön ismét Pestre? E ragyogás, e gazdagság, e lelketlen fényűzés honnan, miből kerekedett? Miért nem hordanak magyaros divatot a nők, mint ahogy tervezték a háború elején? Miért idegen rajtuk minden? A selyem honnan való? A parfümöt ki csempészte? A divatlap mily rejtelmes hatású, hogy egyszerre minden nő tudja a legújabb divatot szerte a városban? Miért rakják tele idegen könyvekkel a könyvkereskedők karácsonyi kirakataikat, és senki sem zúzza be az ablakot? Ki tudja azt, hogy mi van Pesten? Megőrültek a fényűzők, a divatosak? Megbolondultak az asszonyok saját szépségüktől? A hűvös távolságból a viaszgyertyás fenyőfát igen kicsinynek látni. Nincsen itt karácsonyestve, nincs itt már szeretet, elmélyedés, öröm, békés hangulat. Rövid szoknyás mamák nézik órahosz- szant a cipőjüket, a huncutkájukat a tükörben. Idegen könyvet lapoz a dáma, míg udvarlóját színpadról ellesett pózban várja. A férfiak élete teljesen különválott a nők életétől. A pompázó nagyváros végleg elszakadt a szegény, elszomorodott, nyomorgó falutól. A pesti nők élvezethajhászata elibénk hozza a háború azon részletét, amelyről eddig csak a könyvekből olvastunk. A nők fölszabadulva érzik magukat a háború forgatagában a régi világ erkölcseitől. Kiélik saját gyermekes, hiúságos kis életüket, amelyet eddig a férfiak jelenlétében a barchettszok- nyák közé dugdostak, mint a titkos levélkét. Élnek, repülnek, mulatnak. Olyanok lettek, amilyenek Zerkowitz zenész úr gondolta őket igen helyesen, midőn hajdanában így dalolt: A pesti-pesti nőnek - nyomában rózsák nőnek. De néhol setétek az ablakok... Vajon mi történik a világtalan ablakok mögött? Ott lakik a sóhajtás. Ez szélben ringó varjúfészke a szegénységnek és a festett gyászruhának. Itt ül a sarokban a ráncos homlokú gond. Gyulai Pál három árvája, özvegyasszony, elbujdosott zokogása. Ahol setétek az ablakok, ott bérelt lakást a szeretet, a szenvedés, a megbocsátás, a tavalyi ruha, a lyukas cipő, a rossz kalap... Ott lakik a mesebeli szegény asszony, aki nem mehet ki az utcára. Ott fekszik a beteg gyermek, akinek nem hoz a Jézuska mást, mint apja levelezőlapját a harctérről. A kisfiú előveszi a tavalyi képeskönyvet, a kisleány a régi bábuját. Az asszony ül és gondolkozik. Vajon miről gondolkozik egy szegény asz- szony e ragyogásban és pompában? Ha'Aretz Izraelnek újra kellene gondolnia Gáza-stratégiáját, mielőtt túl késő lesz címmel az izraeli liberális napilap vezércikkben figyelmeztet arra, hogy a másfél millió palesztint sújtó gazdasági embargó és blokád nem oldja meg a Hamász és Izrael szembenállását. és a tavalyi gázai ostrom háborús bűneivel kapcsolatos nemzetközi visszhangja miatt ráadásul többet ártott a zsidó államnak, mint javított az ott élő izraeliek mindennapi életén.
