Amerikai Magyar Újság, 2010 (46. évfolyam, 1-8. szám)
2010-02-01 / 2. szám
14 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2010. február Saáry Éva 80 éves A Ticinói Magyar Egyesület 2009. november 22-én, a lugánói Kongresszusi Palota C termében SAÁRY ÉVA író, festő- és fotóművész 80. születésnapja alkalmából ünnepélyes megemlékezést tartott. Az ünnepelt életét és munkásságát Dr. Lőrincz István méltatta. * Saáry Éva 1929. november 28-án született Balatonkenesén. Tanulmányai nagy részét Budapesten végezte. 1952-ben, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen geológus diplomát szerzett. Mellette fényképészetet (mesterlevél) és festőmüvészetet tanult. Kutatóként először a dunántúli olajvállalat nagylengyeli telepén, 1956-os menekülése után pedig francia szolgálatban, Egyenlítői Afrika Gabon tartományában dolgozott. Larroudé Joseph nevű kollégájával kötött házasságából két leánya született: Sophie és Ágnes, akik később fontos szerepet játszottak a nyugati magyar cserkészetben. Geológusmunkája befejezése után a svájci Lu- gánóban telepedett le, ahol folytatta irodalmi, művészeti és magyarságszervezési tevékenységét mind a mai napig. 15 éven át volt a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör (SM1KK) ügyvezető elnöke és a Lugánói Tanulmányi Napok szervezője. Több mint 20 éve a TME elnöke. 13 önálló kötete jelent meg (riportok, útleírások, karcolatok, versek), 12 könyvet szerkesztett, és számos díjat, elismerést kapott. 16 újság állandó munkatársaként, kb.1800 cikke látott napvilágot. Képeiből, művészi fotóiból eddig 73 kiállítást rendezett - a világ minden részén. 30 könyvet illusztrált, fedőlapokat készített - idegen nyelvű könyvekhez is. Eltazásai során bejárta Európa, Amerika, Ázsia és Afrika nagy részét. Munkásságát számos lexikon ismerteti. * Részletek Dr. Lőrinc István méltatásából: Szokásaink szerint érdemes embereknek nevezetes alkalmakkor ünnepélyes keretek között mondanak köszönetét. ... Ki az érdemes ember? Aki saját munkáján felül, a társadalmi együttélés valamelyik területén olyat alkot, ami egy közösség, hazája vagy népe javát szolgálja. Ilyen érdemes ember Saáry Éva is. 8 éves volt, amikor első verse megjelent a magas szellemi nívójáról hires Nők Lapjában, amelyik további 7 éven át közölte verseit a háború végéig. Megírták neki, hogy csak azokat a verseit közük, amelyek elérik a magas mércét. íme egy verse amelyet még akkor írt: BÚCSÚ A vonat megindult, sisteregve megy. Búcsúzik tőled erdő, mező, hegy. Hol oly sokat jártam lombos fák alatt, Az idő, mi gyorsa, gyorsan elszalad. A lap egyébként így mutatta be őt olvasóinak minden versénél: Saáry Éviké kis mimkarársimk. Széles körben dolgozott és dolgozik. Fotózik, fest, könyveket ír, könyveket tervez- illusztrál és dokumentációs anyagot gyűjt. "Utam az íráshoz, a költészethez” - vallomásában így jellemzi önmagát: “Ha tollat veszek a kezembe, ma is ez a két világ fonódik össze mondandómban: józan, emberséges népi bölcsesség és az ókori sztoikus írók morális-stilisztikai vasfegyelme.” Saáry Éva életét és népünkért végzett munkásságát ez év nyarán a Magyar Katolikus Rádió több adásban ismertette. Otthoni és külföldi televíziókban többször is nyilatkozott. Leányait megtanította magyarul, akik magasrangú magyar cserkészek lettek. Az ő vezetésükkel vitték a világ minden részéről összejött cserkészek a magyar nyelvet és az igaz eszmék lángját elcsatolt területeinken és szerte az egész világban. II. János Pál pápa is fogadta őket. - Egyébként mindkét unokája beszél magyarul.
