Amerikai Magyar Újság, 2010 (46. évfolyam, 1-8. szám)

2010-01-01 / 1. szám

2010. január AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 5 EGYHÁZI KORKÉP (Összeállítja: fr. Hesz Dénes ofm) Új film II. János Pál pápáról A Karol - A pápa, aki ember maradt című két­részes film, 1978. október 16-ától, Karol Wojtyla pá­pává választása idöponijától egészen 2005. április 2- án bekövetkezett haláláig, illetve temetéséig kíséri végig a nagy pápa életútját. A mű első felének sodró lendületében 11. János Pál tettre készsége, életöröme tükröződik. Derűje, opti­mizmusa átragad környezetére, ember- és istenszere- tete magával ragadó. Tudja, nem változtathat meg mindent, „de elviheti a reményt az embereknek”. S teszi is ezt rendíthetetlenül, szolgálja az emberek javát, például amikor kis betegeket látogat meg a kórházban vagy a szolidaritást hirdeti szülőhazá­jában és az élet szentségét hirdeti a világ minden pontján. A forgatókönyvírók nagy hangsúlyt fektetnek a kommunisták hatalmát fenntartó szovjet-típusú államgépezet bemutatására: a KGB fél a lengyel pá­pától, aki következetesen ismétli ajézusi felszólítást: Ne féljetek! A film dokumentarista módon óráról órára követi 1981. május 13-a eseményeit, amikor a felbérelt török merénylő, Ali Agca a pápa életére tör. Bár a Szentatya súlyosan megsérül, ez mégsem töri meg lendületét, továbbra is legfőbb küldetésének te­kinti, hogy a hangja legyen mindazoknak, akiknek nem hallatszik a hangjuk. Latin-Amerikában felemeli a szavát a szegénységbe taszítottakért, a természetes jogaiktól megfosztottak- ért, Ugandában, a polgárháború sújtotta országban az árván maradt gyermekekért, Indiában a kitaszítottak­ért, Európában a meg nem születettekért. A történelmi jelentőségű események ábrázolásához a rendező többször használ eredeti felvételeket: így ábrázolja az iraki háborút, Belgrád bombázását, a New York-i ikertornyok megtámadását, illetve a vi­lág vezetőinek assisi találkozóját. 1986-ban 11. János Pál pápa meghívására a különböző felekezetek elöl­járói azért imádkoztak, hogy „a békéhez vezessék az emberek szívét”. A Szentatya egyre súlyosabbá váló Parkinson-kórja miatt lendülete ugyan megtörik, de nem változik Krisztusba vetett hite, eltökéltsége, akaratereje és tisztánlátása. Életének utolsó pillanatáig legfőbb cél­ja, hogy az isteni szeretetet hirdesse, és reményt ad­jon a reményvesztett világnak. Mindszenty első letartóztatása 1944 októberének végén Mindszenty József veszp­rémi püspök elkészített egy szöveget, amelyben a Dunántúl főpásztorai nevében kérte Szálasi Ferenc nemzetvezetőt, hogy ne dobja a harcok martalékául a területet. A szöveget végül négyen, Mindszenty Jó­zsef veszprémi, Shvoy Lajos székesfehérvári, Apor Vilmos győri püspök és a pannonhalmi főapát írták alá október 31-i kelettel, és november 13-án a veszprémi püspök juttatta el Szőllősi Jenő nyilas mi­niszterelnök-helyetteshez. Mind a négy aláíró a nyilasok célkeresztjébe került. Mindszenty Józsefet pontosan két héttel a doku­mentum benyújtása után - 1944. november 27-én - fogták le. Shvoy Lajost 1945 februárjában internál­ták, 1945 márciusának végén pedig Szálasi elfogató­parancsot adott ki a memorandumot aláíró másik két főpap: Apor Vilmos győri püspök és Kelemen Kri- zosztom pannonhalmi főapát ellen is. Ezt azonban a szovjet csapatok előretörése miatt már nem hajthat­ták végre. Mindszenty József veszprémi püspök 1944. novem­ber 27-én került őrizei alá. Palotáját mérték fel, hogy beszállásolásokat végezhessenek benne, amelynek természetesen a püspök nem örült, s irreálisnak is tűnt: a rendes személyzettel, menekültekkel, kispa- pokkal katonákkal együtt összesen 58 lakója volt már a háznak. A kibontakozó vita hevében Sza­badhegy Szabolcs házgondnok, majd Megyesi Sch­wartz Szabolcs irodaigazgató letartóztatását mondták ki. A védelmükben fellépő, magyarázatot kérő püs­pökét csak később. Mindszenty írást követelt a le­tartóztatás okairól, melyet adott pillanatban nem ka­pott meg, csak azt a választ tíz-tizenöt perc múltán, hogy az Szálasi Ferenc nemzetvezető utasítására tör­tént. Maga sem hitte, hogy ennyi idő alatt kapcso­latba léphettek vele. De ez a hivatkozás, és az a tény, hogy később Szálasi maga is lakott a püspöki pa­lotában, sokakban azt a képzetet keltette, hogy való­jában nem történt más, mint az épület gazdájának el­takarítása az útból. November 30-án kapta kézhez az írásos véghatározatot internálásáról. Ez a hatóság rendelkezésével való szembehelyezkedéssel, hatósá­gi közeg elleni erőszakkal. Mindszenty letartóztatása után a veszprémi rendőr­ségen raboskodott 1944. december 5-ig, majd a helyi fogházba került át december 22-ig. Ekkor Sopronkő­hidára vitték, ahonnan december 28-án Sopronba hurcolták, ahol az Isteni Megváltó Nővéreinek zár­dájába internálták. Itt élte át 1945-ben a nyilas ha­talom végét.

Next

/
Thumbnails
Contents