Amerikai Magyar Újság, 2010 (46. évfolyam, 1-8. szám)
2010-02-01 / 2. szám
2010. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 5 Akikért nem szólt a harang Emlékezzünk a délvidéki véres eseményekre Az 1942-es “hideg napok” után két és fél évvel jött a titói megtorlás. Máig sem tudni, potosan hány magyar áldozata volt a bosszúhadjáratnak. A Szent István-bazilikában értük mutatott be szentmisét Német László, a Nagybecskereki Egyházmegye püspöke 1942 januáijában-februáijában a Délvidékre bevonuló magyar csapatok és csendőr alakulatok által végrehajtott partizán vadász-razziákban több, négyezernél is több, főleg szerb nemzetiségű ember vesztette életét. Az 1942-ben elkövetett túlkapások, gyilkosságok napfényre kerültek és már a Horthy-rendszerben feltárták az eseményeket, felelősségre vonták a bűnösöket. Cseres Tibor Hideg napok című regényéből film is készült - magyar bocsánatkérésként - az áldozatokért. Az 1942-es „hideg napok” után két és fél évvel jött a titói megtorlás. Máig sem tudni, hogy pontosan hány magyar áldozata volt a bosszúhadjáratnak. Matuska Márton vajdasági történelem kutató szerint sok falu teljes férfi lakosságát kiirtották, s aki megmaradt haláltáborba vitték. A partizánosztagok házról házra járva szedték össze a magyarokat, főleg a férfiakat elmondhatatlan kegyetlenséggel hosszan kínozták, majd kivégezték őket, az áldozatokkal megásatott tömegsírokba lökve a tetemeket. A kivégzettek között harminc magyar pap is volt, közöttük Körösztös Krizosz- tom, az újvidéki ferences rendház főnöke, Gachal János a bánáti részek református püspöke és Virág Mihály 83 éves horgosi plébános. Az 1944-45-ös titói megtorlásról 1990-ig egy szót sem lehetett kiejteni. Az elmúlt években az elhunytak hozzátartozói egy-egy keresztállítással kísérelték meg az emlékezést a délvidéki temetőkben és a tömegsírok feltételezett helyein. A rákövetkező napokban az emlékezés e szerény jelei közül sokat ledöntöttek, tönkretettek ismeretlenek Budapesten és szerte a világon, ahol magyarok élnek, imádkozzunk együtt az 1944-45-ben ártatlanul elpusztítottakért. Emlékezzünk meg a második világháború minden délvidéki áldozatáról és gondoljunk hálás szívvel azokra, akik a kisebbségi lét nehézségeit vállalva őrzik halottaink emlékét. „ Csak el akarom mondani, oda akarom helyezni a mi halottainkat is a többi áldozat mellé, hogy ők is megkapják a maguk koszorúját. Hogy ne a temető árkában, a városi szeméttel letakarva, ne föléjük ültetett akácfák töve alatt, tetejükbe telepített teniszpálya alatt, ne sintérgödörben, ne a téglagyár agyagbányájában porladjanak. Temessük el, számoljuk meg, írjuk be őket a halotti anyakönyvbe tisztességesen, és mondjuk meg róluk, hogy ők is áldozatok. S amikor mindez megtörtént, akkor ne azt hirdessük, hogy most ismét rajtunk a sor, hogy mindezt visszaadjuk, kamatostul, mint szokás, hanem mondjuk, hogy ennek örökre vége. ” (Idézet Matuska Márton: A megtorlás napjai című könyvéből) (Szerkesztett változat a Magyar Kurírból) Nyári Magyar Iskola 2010. július 3. - július 18. Sík Sándor Cserkészpark: Fillmore, NY Célunk magyar környezetet teremteni, amelyben külföldön élő, magyar származású, magyarul beszélő gyerekek testi és lelki biztonságban magyar nyelvkészségüket fejlesztik. Az iskola-táborban a két hét alatt az 50 tanítási órán kívül magyar nyelvű aktivitást, délutánonként szakköri foglalkozásokat, kirándulásokat és fürdési lehetőséget ajánlunk. Mindezt kortárs közösségben, életkornak, nyelvismeretének megfelelő csoportban, felkészült kárpátmedencei, amerikai és kanadai magyar tanárokkal, kiváló cserkészvezetőkkel. Ezek mind vidám nyaralássá varázsolják az iskolát. Miért küldjük gyermekünket a Nyári Iskolába? • Magyar kultúráról magyarul tanulni. • Új barátokat szerezni, régieket megtartani. • Tudjon alkalmazkodni egy közösséghez, ahol része lehet egy csoportnak. ■ Jól érezze magát, mert játékra, játszótársra talál, akivel magyarul beszélhet. • Megismerni új népdalokat, néptáncokat. • A vasárnapokat szentmise, istentisztelet teszi ünnepélyessé. Eközben a magyar nyelv észrevétlenül gyermekeink nyelvévé válik. A cserkészpark erdős-ligetes 106 holdja a Külföldi Magyar Cserkészszövetség tulajdona. Az elhelyezés faházakban, a tanítás az időjárástól függően a házakban vagy a szabadban, az erdei előadótereken történik. A park épületei, felszerelései New York állam egészségügyi előírásainak megfelelnek és állandó ellenőrzése alatt állnak. Orvos és korház elérhető távolságban van. A Sík Sándor serkészpark, Fillmore, NY közelében, Buffalótól kb. másfél óra tá
