Amerikai Magyar Újság, 2010 (46. évfolyam, 1-8. szám)
2010-01-01 / 1. szám
2010. január AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 3 ÚJÉVI KÖSZÖNTŐ (Folytatás az 1. oldalról) erkölcs helyett a szégyentelen szabadosság, szeretet helyet a bosszúállás és kegyetlenség, szépség helyett a rútság, szentség helyett a káromlás kezd úrrá lenni a világon. A nagy gondolkodók és a keresztény egyházak küzdenek ugyan, ezekért az alapvető igazságokért, bár eddig nem sok eredménnyel, pedig csak a hozzájuk való visszatérés mentheti meg az emberiséget a végső romlástól. A Hit szempontjából nézve, a Biblia szerint, Isten igy szólt prófétája által a néphez: "Törvényeimmel elétek adtam az életet vagy a halált. Válaszszátok az életet! (MTA vény 30:19) íme, az ember legfőbb méltósága: a szabadakarat, mely által Istenhez vált hasonlóvá. Milyen mértékben van ez kifejlődve az egyénekben, mennyi bennük az örökölt hajlam vagy a külső behatás, sőt erőszak, az vitatható. A lényeg az, hogy minden felnőtt és értelmét használó ember életében vannak pillanatok, amikor döntenie kell és ösztönszeruen érzi, hogy a döntés tőle függ s ezzel jövőjének alakulása is. Ez nem mindig könnyű. Itt van szükség Isten megvilágositó kegyelmére, mely imádsággal nyerhető el. Bár ez az újévi köszöntő nem prédikáció akar lenni, mégis papi szerzője szívből ajánlja, hogy Újévkor és gyakran máskor is, imádkozzanak azért, hogy felismerjék Isten akaratát és mint Pál apostol buzdít: "Hogy tudjátok választani a jobbat", amely az igazabb, teljesebb emberi élethez vezet. Akik szoktak imádkozni, vegyék komolyan a Miatyánk szavát: "Legyen meg a te akaratod, miként a mennyben úgy a földön is", azaz a saját életükben is. Akik pedig úgy érzik, hogy jól megvannak Isten és vallás nélkül, félhetnek attól, hogy életük előbb- utóbb zsákutcába kerül, ahonnét ismét csak az imádság tudja kivezetni őket. Ha a mai világ vezetőire tekintünk, kérdéses, vannak-e köztük olyanok, akik "imádkoznak", azaz, keresik Isten akaratát, és tekintettel vannak törvényeire: főleg hogy: ne lopj, ne hazudj, ne rágalmazz, felebarátod feleségét ne kívánjad és akik őszintén törekednek előmozdítani alattvalóik testilelki jólétét, mert végeredményben az ő szavazatukkal nyerték el hatalmukat. A római közmondás szerint: "Qualis rex, talis grex!" -Amilyen a király, olyan a nyáj!" De fordítva is igaz lehet: "Amilyen a nyáj, olyan a király!" "Minden nép olyan vezetőt kap, amilyent megérdemel." A népnek tehát mielőtt szavazatát leadná, mérlegelnie kell a hatalomratörők erkölcsi színvonalát, nekik maguknak pedig törekedniük kell arra, hogy szintén jóerkölcsű és törvénytisztelő állampolgárok legyenek Ezen gondolatokkal kívánunk olvasóinknak, áldásos, boldog Újesztendőt. A Magyar Nemzetben Pósa Tibor Bajonettek című összeállításából kiderül: a nyugati liberális lapok és emberjogi szervezetek a következő minősítésekkel fogadták az egy héttel ezelőtti svájci népszavazás eredményét, amelynek következményeként az alpesi országban megtiltják minaretek emelését: „Felelőtlen, katasztrofális következménnyel járó döntés”, „ésszerűtlen félelem”, „a vallásszabadság meggyalázá- sa”, „perverz határozat”, „a gyűlölet és a türelmetlenség jele”, „az iszlámellenesség laboratóriuma”... Pósa Tibor emlékeztet rá: a vasárnapi népszavazás eredménye „azért tűnt ilyen hatalmas meglepetésnek, mert a svájci elit baloldali része, az üzleti világ, az egyházak kivétel nélkül mind amellett kampányoltak, hogy a polgárok ne tiltsák meg a minaretek építését. A Vatikán síkraszállt a vallásszabadság buzdítása mellett a népszavazás kimenetele után is. Az egymás vallása iránti kölcsönös tiszteletről beszéltek a svájci egyházak képviselői. De hol van itt kölcsönösség? A muzulmán világban hol épülnek olyan hatalmas katolikus székesegyházak, mint a kölni vagy a most elfogadott marseille-i mecset? Vajon mely európai országban büntetik halállal, ha valakinél Koránra lelnek, mert számos közép-keleti államban ilyen eljárásra bőven van példa, ha valaki Bibliát tart magánál... A félelem szavazása volt a vasárnapi. Félelem az egyik oldalról, hogy Svájcban megerősödik és radikalizálódik az iszlám, míg a másikról, hogy a döntés miatt az ország a muzulmán fanatikusok célpontjává válik, terrortámadásoknak lesz kitéve, és piacokat veszít az iszlám világban. Félelemmel valóban nehéz jó döntést hozni. De semmi esetre sem kell homokba dugni a fejünket, mintha ez lenne a világok legjobbika.” (Magyar Kurír) „Az államhatár nem nemzethatár!”
