Amerikai Magyar Újság, 2010 (46. évfolyam, 1-8. szám)

2010-07-01 / 7-8. szám

2010. júh aug. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 7 Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította a Ház június 4-ét A Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította az Országgyűlés a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Az alábbiakban közöljük a hétfőn elfogadott törvény szövegét. 2010. évi .... törvény a Nemzeti Összetartozás mel­letti tanúságtételről Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alkotmányban rögzített felelősségünk je­gyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdara­boló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlé­kezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről más­ként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újra­egyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk: 1. paragrafus: A Magyar Köztársaság Ország- gyűlése tisztelettel adózik mindazon emberek, közös­ségeik és azok vezetői, illetve az ő emlékük előtt, akik 1920. június 4., a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggat- tatása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is. Az Országgyűlés fejet hajt mindazon nők és férfiak, illetve az ő emlékük előtt, akik e küzdelemben az elmúlt kilencven év során magyarságukért hátrányt, sérelmet szenvedtek, külön megemlékezve azokról, akik az életüket kényszerültek áldozni nemzeti önazonosságuk vállalásáért. Az Országgyűlés elismeréssel emlékezik meg mindazok­ról, akik nem magyar emberként vállaltak szolidaritást a magyarsággal. 2. paragrafus: A Magyar Köztársaság Országgyű­lése megállapítja, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megol­dási kísérletei - mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések - kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvá­nítja, hogy a fenti problémák megoldását csak a nem­zetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű, szuverenitásuk birtoká­ban lévő, polgáraik és közösségeik számára gyarapodó jólétet, jogbiztonságot és a gyakorlatban is érvénye­sülő jogegyenlőséget biztosító, egyenrangú országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredmé­nyezheti, melynek kiindulópontja csak az egyének - a nemzeti önazonosság megválasztását is magában fog­laló - szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet. Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjának előidézésére irányul. 3. paragrafus: A Magyar Köztársaság Ország- gyűlése kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatáro­zó eleme. Ebből kiindulva az Országgyűlés megerősíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tag­jainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különbö­ző formáira irányuló természetes igényének támoga­tására. 4. paragrafus: A Magyar Köztársaság Országgyűl­ése kötelességének tekinti arra inteni a nemzet ma élő tagjait és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni bé­kediktátum okozta nemzeti tragédiára mindörökké em­lékezve, más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket kelt ő hibáinkat is számon tartva, s ezekből okulva, az el­múlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt merítve, a nemzeti összetartozás erősítésén munkál­kodjanak. Ennek érdekében az Országgyűlés június 4- ét, az 1920. évi trianoni békediktátum napját a Nem­zeti Összetartozás Napjává nyilvánítja. 5. paragrafus: Jelen törvény 2010. június 4-én lép hatályba. Sólyom László köztársasági elnök Dr. Schmitt Pál az Országgyűlés elnöke (MTI) Bronzszobrokat állítanak Albert Camus tiszteletére Az 1956 eszmeiségéért és áldozataiért markánsan kiálló Nobel-díjas francia író és filozófus szobrait Budapesten, Párizsban és Brüsszelben tervezi le­leplezni a forradalom évfordulóján az Albert Ca­mus Alapítvány.

Next

/
Thumbnails
Contents