Amerikai Magyar Újság, 2010 (46. évfolyam, 1-8. szám)
2010-06-01 / 6. szám
AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 21 2010. június mában van, de alkalmazására belátható időn belül számíthatunk.) - Ez az egész leleplező szisztéma azon a megfigyelésen alapszik, hogy ha valaki, nem várt helyen, pl. egy reptéren, hirtelen olyan képet lát nagyban kivetítve, ami saját életével, küldetésével, vagy szándékával áll kapcsolatban, önkéntelenül is valahogy reagálni fog. Ez lehet pl. az arckifejezés változása, az arcizomzat rándulása, egy hirtelen szemmozgás, vagy ideges mozdulat, a fej rándulása, a lélekzet visszafogása, vagy gyakoribb légvétel, stb. Egy leendő terrorista pl. a váratlan lebukás veszélyével szembenézve ijedségét aligha tudná leplezni. Ilyen reakciók miatt a békés szándékú emberek sorából kiemelhető szigorított testi és csomag átvizsgálásra. 6) Az USA-ban a Homeland Security Department (Nemzetbiztonsági Minisztérium) most egy új metódust, a FAST (Future Attribute Screening Technology = Jövő Sajátos Szűrő Technológia) szűrési eljárást vizsgálja. Ez, mint egy poligraph (hazugságvizsgáló) készülék a kiemelt egyént egész sor vizsgálatnak veti alá a félrevezetés jelei (ideges nyugtalanság, fészkelődés) után kutatva. Ennek segítségével a rosszindulatú egyén reakciói megkülönböztethetők a más okból ideges, vagy türelmetlen egyén ösztönös reakcióitól. Érdekes, de ez az eljárás a vizsgált egyén tudta nélkül is alkalmazható, ahogy pl. a szűrésre várók sorában halad előre. - Ennek a vizsgálatnak helyszíni tesztelése a reptereken már 2011-ben beindulhat és kb. 20 millió dollárba fog kerülni. Ma a biztonsági szakértők egybehangzó véleménye szerint a reptéri szűrés az izraeli reptereken a legjobb a világon. Ott már az első kikérdezésnél, a szűrést végzők az utasok szemébe nézve teszik fel az egyéni nyomozó típusú kérdéseiket, miközben figyelik a kérdezett legkisebb reakcióit, melyeknek kiértékelésében kiképzésen mentek át. - Miután ez másutt is alkalmazható, és nem igényel nagyobb kiadást, az újabb szűrési technológiák segítségével a belföldi és nemzetközi légiforgalom biztonságának lényeges javulására számíthatunk. Vége Mihály szíriai pátriárka (1196): „A magyarok becsületesek, őszinték, életfenntartásukban okosak... nem szeretik a sok beszédet.” Bölcs Leo bizánci császár (866-911): „A magyarok a munkát, a fáradságot, az égető meleget, fagyot, a hideget, minden nélkülözést tűrnek. Szabadságkedvelők és pompakedvelők.” A Magyar Hírlapban Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek nyilatkozik, aki elmondta, örömmel tölti el a Fidesz- KDNP pártszövetség választási győzelme, „... mert ideje volt a változásnak. Minden vonatkozásban agonizált ez a társadalom: gazdaságilag és politikailag egyaránt. Deprimált légkör uralkodott az emberek között. Tudjuk, hogy egy ilyen fordulat nem hozza el a Kánaánt, pláne nem hozza el az üdvösséget, de jobbá tudja tenni a világot. Igazságosabb és szociálisan érzékenyebb korszak köszönt ránk, amely a nemzeti gondolat fundamentumára épül. Ez a nép nem tud talpon maradni, ha nem tér vissza gyökereihez és identitásához. Ha megtagadja azonosságtudatát, s annak részeként a keresztény értékeit, nem képes komoly erőkifejtésre. Ezek a hagyományos nemzeti ideák előrelendítik a körülöttünk lévő valóságot az élet minden területén... Én már annak is örülök majd, ha törvénytisztelet lesz ebben az országban. Örülnék, ha a jó és a rossz cselekedeteknek következményük lenne, mert eddig ez egy következmények nélküli ország volt.” A főpásztor leszögezte: „Az egyháznak nincs pártja, de a Fidesz és a KDNP mellett a Nemzeti Fórum Egyesület áll legközelebb az egyház által képviselt evangéliumi üzenethez és társadalmi tanításához. Lezsák Sándor a Lakiteleki Népfőiskolán is a legszélesebb spektrumban foglalkozik a nemzetet érintő keresztény kérdésekkel.” Bábel Balázs elmondta azt is, hogy a keresztény egyházak kiszolgáltatott helyzetben voltak a szocialistaliberális kormányok idején. „Egyszerűen nem vettek bennünket komolyan. A kabinet részéről olyan emberek jöttek a tárgyalásokra, akiknek nem volt illetékességük. Nem kapták meg az egyházak, ami nekik jár. Évek óta pályáztunk mind a kalocsai székesegyház, mind az érsekség műemlékeinek felújítására, s egyetlen forintot sem nyertünk. A fagerendákat már szét lehetett morzsolni, olyan rossz állapotba kerültek az évek során. A templom és az érsekség nem a katolikus egyházé, hanem a közé, hiszen világhírű könyvtárat mondhat magáénak. Néhány éve besoroltak a világ legszebb tizenkét könyvtára közé: gyönyörű levéltára, állománya mégsem kapott állami támogatást. Pedig ez össznemzeti kincs, felekezettől független művészi értéket képvisel.” Magyar Kurír
