Amerikai Magyar Újság, 2010 (46. évfolyam, 1-8. szám)
2010-05-01 / 5. szám
24 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2010. május lomának téglafalából éppen akkor tárultak fel a lappangó középkori részletek. A Hercegszőlősön folyó kutatások hasonló eredménnyel kecsegtetnek, van még rejtőzködő történelmi tartalékunk a magyarúltból. (mno) * MI A MAGYAR? MN - Most ezen a’ helyen, minden előttem itt lévő utazók szerént hol húsz esztendő előtt egy roppant város volt, csak nyomdoka sincs valami régi épületnek. A’ mostani azon a’ helyen épült falu ugyan csak Nagy-Magyarinak neveztetik; egy német 33 házból álló colonia, a 40 házból álló Örmény, és 4 famíliából álló Kalmükök laknak ebben a’ helységben. Én egy Engelhardt nevű némethez szállottam be; evvel a’ becsületes emberrel, egy Örmény csinos emberrel és egy Molláh- val öszve jártam a’ falu környékét egészen a’ Ku- ma vize partjáig. Ezen a részen a’ föld színe alatt találtam egy bólthajtást, a’ mellynek fundamento- mát ásatván, már vízre találtunk, és a’ lakosok azt gondolják, hogy a’ város elsüllyedett volt. Már Kapróth Ur ideiben igen kevés épület maradott fenn, azólta ezeknek kőfalait a’ lakosok széllyel horták, és a’ kormányozó tisztek is magok épületeire fordították. A’ német gazdámnak a’ szoba földje hasonló téglákkal volt kirakva a’ mellyek négy szegletűek és tsinosak. Itt és Kis-Magya- riban a’ parasztok házai mind hasonló téglákból vágynak építve. A’ templomok és az úri házak fedéléi kék és zöld firnátzal voltak be vonva; hasonló szép kövek vagy is téglák a’ mostani lakosok háza külső falait ékesítik. A’ többi között egy Örmény háza oldalán két kő vagyon be ragasztva, nekem egészen isméretlen írással, áltál néztem ötven egynéhány Napkeleti betűk formáját, csak a’ Szidóniái betűket azokkal találom hasonlóknak. Többnyire azt Tudósinknak vizsgálására hagyom. A’ mi Klaproth úr által talált régi pénzeket illeti, azok tizennegyedik századból valók, és ez a’ tudós Úr onnan azt a’ következtetést húzza ki, hogy soha Magyarok Magyariban nem laktak, hozzá tévén ama illetlen szavakat kinyomtatott könyvében: les hordes farouches des Madjars. De ha Klaproth Úr a’ Magyarok történeteit ismerte volna, megemlékezett volna, hogy az a Nemzet már kilenczedik Században innen kiköltözött, hogy azólta Persák, Arabusok és Tatárok egymás után ezen kiterjedett Országokat elfoglalták. Klapróth Úr bizonyosan nem olvasta a’ Derbent Nahmét, vagy is Derbend városa történeteit, máskülönben ottan nyilván láthatta volna a’ Tatároknak Magyarokkal való szövetségét, ott olvashatta volna a’ Magyarokról ezen sorokat Olú Madjar ve Ritsi-Madjar, az az Nagy-Magyari és Kis-Magya- ri; azután a’ Magyarokról beszélvén egyenesen van kitéve Mudjarterden az az: A’ Magyaroktól. Végtére a’ Nemzetről tévén emlékezetet, azt olvassuk: Magyar Nemzet, és a’ Magyarok országa, így porrá lesz Klapróth úr magában is tsekély állítása, midőn azt mondja, hogy a’ szó Madjar, kőépületet jelent a’ Tatároknál. De ezekről majd többet a’ kiadandó munkába. Azonban én ajánlom a’ Magyar Tudósinknak Derbend Naméht olvassák által, ott a’ Magyarok tetteinek egy részét feltalálják. Bágyatt szívvel Nagy-Magyarit öszve járván a’ nélkül, hogy valami régiséget találhattam volna, kivévén két régi pénzt, onnan Kis-Magyari felé folytattam utamat 23 versztnyire. Az egész úton látni még mély vermeket, ahol még 30 esztendő előtt régi épületek állottak, de a’ mellyeknek mai napon semmi nyoma sincs. (O-Gyallai Besse Jánosnak Túdósításai Kaukasus mellékéről, 1829) —A Magyar Hírlapban Jancsó Orsolya Film készült a bibliai állatokról címmel adja hírül, hogy Bibliai állatok címmel kétórás dokumentumfilm készült, amely a cikkíró szerint új megközelítését jelenti a Szentírásnak. A filmben a nézők megtekinthetik a Bibliában leírt teremtmények, a történeti és archeológiái nyomozás alapján megalkotott lehető legpontosabban rekonstruált változatát. A film többek között szól Éva csábító kígyójáról, a Jónás által leírt cetről, a bibliai exodust előidéző kígyóról és az Ezékiel által említett négyfejü angyalról. El Simcha Jacobivici producer föltette a kérdést: „Tudták, hogy a fáraó előtt nem Mózes dobta le a botját, amely kígyóvá változott, hanem testvére, Áron, és nem is kígyóvá változott, hanem krokodillá? Az egyiptomiak ugyanis istenként tisztelték a krokodilokat, így amikor az Áron által elővarázsolt állat bekebelezte egyiptomi társait, a fáraó megértette, hogy Izrael istene hatalmasabb az ő birodalmánál. A történet így sokkal érthetőbb, mint az eredeti héber szöveg félrefordításából származó kígyós változatban.”
