Amerikai Magyar Újság, 2010 (46. évfolyam, 1-8. szám)
2010-01-01 / 1. szám
2010. január AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 13- Három évig készültünk rá, és az volt a célunk, hogy mélyebbről megismerjünk idegen kultúrákat. Fiatalon akartunk utazni, hogy a tapasztalatok formálják világnézetünket. Mert ha idősebb korban utazik valaki, már kialakult világnézettel, akkor elveszti ezt az előnyt.- A könyvet Magyarországon nyomtatták, terjesztik ott is. Sőt, interjút készített veled a szegedi televízió (merthogy onnan származtok) és a Duna Televízió a könyv megjelenése után. Elmondhatjuk, a könyv sikerrel fogy az amerikai magyarok körében is, és remélhetőleg eljut mindenhová, ahol magyarok élnek.- Az eladásból származó teljes bevételt az 1956. évi forradalom emlékmű-bizottságának számlájára utaljuk, hogy hozzájáruljunk ahhoz a nemes elhatározáshoz, hogy New Yorkban az amerikai magyarok 1956-os emlékművet állíthassanak. A könyvben korabeli fényképek is találhatók a forradalom idejéből, továbbá olyan adatok és nevek, amelyek korábban még nem voltak publikálva. Most dolgozunk a könyv angol nyelvre való fordításán, hogy azok is olvashassák, akik nem tudnak magyarul. Szeretném, ha minél több fiatal is elolvasná a könyvemet, mert hiszem, hogy a könyvbeli két fiatal történetének csaknem fél évszázad távlatából is van mondanivalója a huszonegyedik század nemzedéke számára. Niemetz Agnes New York —A Magyar Nemzetben Pósa Tibor Bajonettek című összeállításából kiderül: a nyugati liberális lapok és emberjogi szervezetek a következő minősítésekkel fogadták a svájci népszavazás eredményét, amelynek következményeként az alpesi országban megtiltják minaretek emelését: „Felelőtlen, katasztrofális következménnyel járó döntés”, „ésszerűtlen félelem”, „a vallásszabadság meggyalázása”, „perverz határozat”, „a gyűlölet és a türelmetlenség jele”, „az iszlámellenesség laboratóriuma”... Pósa Tibor emlékeztet rá: a népszavazás eredménye „azért tűnt ilyen hatalmas meglepetésnek, mert a svájci elit baloldali része, az üzleti világ, az egyházak kivétel nélkül mind amellett kampá- nyoltak, hogy a polgárok ne tiltsák meg a minaretek építését. A Vatikán síkraszállt a vallás- szabadság buzdítása mellett a népszavazás kimenetele után is. Az egymás vallása iránti kölcsönös tiszteletről beszéltek a svájci egyházak képviselői. De hol van itt kölcsönösség? A muzulmán világban hol épülnek olyan hatalmas katolikus székesegyházak, mint a kölni vagy a most elfogadott marseille-i mecset? Vajon mely európai országban büntetik halállal, ha valakinél Koránra lelnek, mert számos közép-keleti államban ilyen eljárásra bőven van példa, ha valaki Bibliát tart magánál... A félelem szavazása volt a vasárnapi. Félelem az egyik oldalról, hogy Svájcban megerősödik és radikalizálódik az iszlám, míg a másikról, hogy a döntés miatt az ország a muzulmán fanatikusok célpontjává válik, terrortámadásoknak lesz kitéve, és piacokat veszít az iszlám világban. Félelemmel valóban nehéz jó döntést hozni. De semmi esetre sem kell homokba dugni a fejünket, mintha ez lenne a világok legjobbika.” (MK) VÁGYÓDÁS Fut, fut, repül a szán, örül szívem a hópelyhek láttán de a téli zúzmorás évszak fájdalmakat hoz reám Repülj szán, repülj, repülj a szélvihar hátán hagyd, hogy egy csendes sarokban ébredjen lelkem szép tavaszra: Feledem a szélvészt, zúzmarát, várom a nap enyhe sugarát mely beszökik szobám ablakán és elzavarja a magányt Oh, élni most, igazán élni... ismét újjá születni... a téli fájdalmakat kibírni érdemes volt a tavaszra várni Látom a tavasz mosolyát minden szív csupa iíjúság és vágyam vidáman élni egy napsütéses délután Kaprinyákné Bodnár Szerénke Kérjük, hívja fel barátai figyelmét lapunkra!
