Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2009-01-01 / 1. szám

10 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2009. január korrupt, hozzá nem értő gazdasági tévelygésének, minden terhét, a legrosszabb helyzetben lévő alatt­valókkal fizettetik meg. Néhány napja, krokodil­könnyeket hullajtva, elnézést és további türelmet kért miniszterelnökünk az érintettektől. Mintha az áldozatoknak lehetősége lett volna a választásra, vagy a tiltakozásra. Valamikor a nácik a mun­katáborok bejáratára nagy betűkkel kiírták, hogy a munka szabaddá tesz. Aki ezt a cinikus gazságot kiagyalta, gondolkodásban nem állt messze Gyur- csány Ferenctől. A cigányok általában rövidebb életűek, mint a lakosság más tagjai. Ha cinikus lennék, azt mon­danám, hogy így kevesebb idejük jut eltartóik éle­tének megkeserítésére. Gyéríti soraikat a rossz és egészségtelen lakás, a dohányzás, az alkohol, néhol a drog, a nedves börtöncella, a higiénia hiánya, és egyéb tényezők. Néhány éve ezen „tényezők” közé belépett maga a cigányság is. Az a cigányság, mely fajtestvérének az életére tör. A köznyelv uzsorá­sokként emlegeti. Kihasználva „fajtájuk” kilátásta­lan helyzetét, (melyet oly gyakran csak maguknak köszönhetnek) rövidlejáratú de magas kamatozású kölcsönt nyújtanak a szerencsétleneknek. Aki ezt igénybe veszi, könnyen a saját sírját ássa meg. Az uzsorás roma ugyanis többé nem engedi ki az illetőt a kezéből. Végül mindenét elveszi, sokszor a gye­rekét is, a lányokat és asszonyokat prostitúcióra kényszeríti, és még jó, ha élve megússza a „ka­landot.” Már csak azért is, mivel néhányuknál a harangszó vetett véget a függőségnek. Volt, akit puskagolyó ölt meg, másokat jugoszláv gyártmá­nyú kézigránát. Mind ez valószínű, hogy csak a jéghegy csúcsa. Néhány község polgármestere, akik valóban a szívükön viselték a rájuk bízott közös­séget, jelezték a problémát a kormány, illetve a hatóságok felé. A kormány esetében felesleges volt, hiszen ez a lélektelen társaság semmivel nem kü­lönb azoktól a cigányoktól, akik néhány ezer fo­rintért akár embert is ölnek. Ami a hatóságot illeti, erről jobb nem beszélni. Azért a kialakult tragé­diának van némi tanúsága. Álembervédők, megél­hetési cigány fajvédők, valamint Gusztos Péter li­berális képviselő, naponta telekürtölik a világot, hogy ebben a fasiszta országban a szélső jobboldal, és vele összekacsintó Fidesz, módszeresen gyilkol­ják az egyébként jó szándékú, talpig becsületes, ártatlan romákat, csak azért, mert két árnyalattal barnább a bőrük. Úgy alapjába véve, még ez a csonka Magyarország is gyönyörű ország, ezért elképzelhető, hogy idegenek szemet vetettek rá. Ehhez kellenek, sőt nagyon szükségesek a libe­rálisok, akik maguk előtt tolva a cigányságot, al­kotják azt a bizonyos ötödik hadoszlopot. Medgyessy Pétert, miután a politikai hiénák „megpuccsolták,” az utolsó szó jogán még annyit mondott, hogy „az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel.” Szó nincs arról, hogy ez a kijelentés az újdonság erejével hatott volna, hiszen mindenki tudja, hogy egy valódi liberális politikus idehaza három komponensből áll. Lusta, mint egy lajhár, lop, mint a szarka, és gonosz, mint a krokodil. Ettől függetlenül, Medgyessy szájából hallva, (hiszen ő csak ismeri a zsiványokat) elgondolkoztató. Elgon­dolkoztató, mert állítása naponta bizonyítást nyer. Legutoljára a VII. kerületi Erzsébetvárosban. Ahol is a rendőrség Gál Györgyöt, az SZDSZ kerületi frakcióvezetőjét, bilincsbe verve vezette el. A Központi Nyomozó Főügyészség vezetőjének tájé­koztatója szerint indítványozták a különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, társtettesként elkövetett csalással gyanúsított politikus vagyontárgyainak zár alá vételét. Ezek a vagyontárgyak egy 500 m2- es luxuslakás, két kisebb lakás, balatoni nyaraló, Horvátországi nyaraló, egy Jaguár és egy Mercé­desz személygépkocsi, és nyilván sok, sok „apró­ság.” A gyanú szerint, az SZDSZ „üdvöskéjén” 700 millió forintos közvetlen kárt, és mint egy másfél­milliárdos kár közvetve való elkövetését kérik szá­mon. Ez persze nem a teljes lista. A többi fel­derítése, ahogy ez már idehaza lenni szokott, addig tart, amíg a „horog” valami nagy (politikus, mond­juk a polgármester) halban meg nem akad. Ekkor nagy hirtelen lezárul, és jönnek a sztárügyvédek, vagy ahogy itthon emlegetik, a szerecsenmosdatók. A pártkassza kulcsát (jelképesen) pedig, amíg a vihar el nem ül, Tel-Avivban őrzik! Gyurcsány miniszter úr, meghirdette a fekete gazdaság elleni kíméletlen harcot. Mert mindennek oka és rákfenéje a fekete gazdaság! Az ember el­töpreng magában. Vajon milyen erkölcsi hitele van kormányfőnknek ehhez a „kíméletlen” háborúhoz. Azt azért mindenki tudja, (vagy sejti) illetve ta­pasztalja, hogy „keresztes vitézeink” farizeusok a javából. Milliós, milliárdos vagyonaik, alig elenyé­sző része származik a tisztességes munkából. Lop­tak, csaltak, hazudtak, és hozzájuk képest a fekete munkások ma született báránykák. Sőt, a fekete munka szóban, legalább benne van a munka szó, mellyel a szocialista pártelít köszönő viszonyban sincs. Akkor pedig milyen erkölcsi alapon próbál­ják az alattvalókat a törvényes munka felé őri-

Next

/
Thumbnails
Contents