Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2009-03-01 / 3. szám
AMERIKAI XLV. évf. 3. szám - 2009. március MAGYAR ÚJSÁG Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! LÉSZEN Á G YÚ! A székelj leleményessé/) teljesítménye Az 1848-as szabadsághaec leghatékonyabb fegyverneme a tábori tüzérség volt. A viszonylag könnyű súlyú, sárgarézből vagy bronzból öntött, kerekes talpra szerelt, állati vontatású ágyúk bevetése ütközetek sorsát döntötte el. A honvédelmi bizottmány már ’48. október végén nagy teljesítményű ágyúöntödét helyezett üzembe Pesten, az Újépületben, s arról is rendelkezett, hogy az országban található lőpormalmok „a meddig hazánktól a vész el nem háríttatik, csak az álladalom számára dolgoztassanak”. Mindennek eredményeként honvédségünk december közepén - a császári seregtől örökölt három ütegen kívül - már 32 újonnan felállított üteget számlált. Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva. Nehéz a rézágyú fölszántja a hegyet, völgyet. Édes rózsám Isten véled, el kell válnom tőled. Azért, hogy a létszámában és felszereltségében megerősödött magyar honvédseregnek az esztendő utolsó napjaira fel kellett adnia Pest-Budát, a katonai és a politikai vezetés rivalizálása, a stratégiai elképzelések hiánya okolható. Az országgyűlés és az Országos Honvédelmi Bizottmány december 31-én úgy döntött, hogy Debrecenbe teszi át székhelyét, másnap, 1849. Újév napján megkezdődött a főváros kiürítése. A legfontosabb iratokon kívül a szolnoki vasút kocsijaira és négyszáz társzekérre rakták a fegyvergyár gépeit és készleteit is. A rohammunkában történt evakuálást végrehajtó 800 iparos gyalog kelt útra a 25 fokos hidegben. Január 20-tól egészen a szabadságharc végéig Nagyvárad lett a hazai fegyvergyártás központja. Az üzem áthelyezése miatti időveszteség miatt sajnos tavaszig megint hiány mutatkozott lőfegyverekben é^ szuronyokban, de még szűkösebb lett a puskagolyó-ellátás. Az ágyúöntést is csak májusban sikerült újraindítani. Szerencsére az erdélyi hadszíntéren küzdő honvédek és a székely népfelkelők nem szenvedtek hiányt tüzérségi támogatásban: a Gábor Áron nevéhez fűződő székelyföldi ágyúkészítés a szabadságharc egyik leghíresebb és legbámulatosabb haditette. Az 1848. késő őszi katonai vereségek folytán csak az Erdély (Folytatás a 3. oldalon)
