Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2009-02-01 / 2. szám

2009. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 27 A mosoly országa Magyar Gasztronómia Interjú a főszakáccsal Gyurcsány Ferenc egy interjúban elárulta, hogy szeret főzni, ezért munkatársunk felkereste és megkérdezte:--Miniszterelnök úr, már jóideje sejtjük, hogy önben egy kiváló szakács veszett el. Azok közül való, akik nem hívei az egyhangú kosztnak. Ké­pes arra, hogy mindig másféle ételeket kreáljon, ezze valósággal sokkolja vendégeit. Elárulna va­lamit főzési filozófiájáról?-Azt vallom, a gasztronómia lényege a változa­tosság. A jó szakács bármit ki tud főzni, vagy ki tud sütni. Nagy marxista-leninista elődeim, Ráko­si és Kádár elvtársak mondották: a szakács ne sa­ját magának főzzön, hanem azoknak, akik éppen az asztalnál ülnek. —Ezek szerint nem csak a magyaros koszthoz ért? —Én közismerten internacionalista vagyok. Az utóbbi időben - szerénytelenség nélkül állíthatom - megetettem az angolokat, franciákat, spanyolo­kat, sőt, az amerikaiakat is. Ott az ő szájuk ize szerinti csemegéket tálaltam fel. Nagyon elége­dettek voltak. Többnyire a reformkosztból tartot­tam bemutatót, de sikert arattam a vegyes plura­lista zöldségekkel is. —És idehaza? —No, persze a magyar gyomor mást kíván. És még a magyarok Ízlése sem egyforma. Süssünk- főzzünk rétegesen. Tudósoknak, íróknak, általá­ban az értelmiségnek puhára kell párolni az anya­got. De például a funkcionáriusok, a volt párt­tagok a kemény dolgokat szeretik. Eltóbbiak ide­genkednek az új izektől, a hagyományos recep- turákat kedvelik, amiket évtizedekig ettek, illetve, amivel ők etettek másokat. —Például? —Vadas vagdalt párty grillben. —Milyen pártiban? Egypártiban. Meg kell szórni vörös miniummal és fehér terrénummal. Ezek a fűszerek kaphatók a csarnokban. —Melyikben? —A Sportcsarnokban.-Engedjen meg egy kérdést. Mostanában sok szó esik a 70-80-as évek kosztjáról. Hol keressük azokat, akik azt csinálták? —Ne keressék, itt vagyunk! Igaz még csak kukta voltam, akkor tanultam a szakmát.-Beszéljünk a magyar konyhatörténelemről. Mint mondta, ön a változatosság híve- Helyeselné a pluralista étrendet? —Elvileg nem ellenzem, de nálunk az egytál étel alakult ki történelmileg.-Hogyhogy történelmileg? Milett a régi szaká­csokból? —Néhányan már elhaláloztak. —És a mai másként főzőket hajlandó volna spartheit mellé engedni?-Hogyne. Feltéve, ha a mi gasztronómiánk ta­laján állnak. Pesti viccek A házasságnak is megvan a maga előnye. Példá­ul, ha Kőműves Kelemen agglegény marad, so­sem írnak róla balladát. * Nem lehet egy egyenes választ kiszedni ebből a gyerekből. Legfeljebb szóvivő lesz belőle... * Igazságtalan, hogy valaki pusztán azért nem le­het szépségkirálynő, mert csúnya! * Kiűzetés a Paradicsomból: Kígyó az Úrhoz: - Maga lesz az oka, ha alma helyett rászoknak a dópra. * Diogenesz Pesten: - Egy embert keresek, aki végre vállalja a felelősséget valamiért. * Takpra (esett) magyarok: - A leleplező cikkek­ből végre tájékozódhatunk, hogy melyik meg­vesztegetésnek mennyi az árfolyama. * A volt párttitkár: - Túlsokáig volt ugyanaz a vé­leményem, most élvezet naponta változtatni. * „Ne várd a sültgalambot, te készítsd el!”

Next

/
Thumbnails
Contents