Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2009-02-01 / 2. szám

2009. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 17 tartalékkal rendelkezik, van e hazai termelés, és fű­tési rendszere mennyire köthető a földgázhoz. Ma­gyarország ilyen irányú helyzetét nehéz meghatá­rozni.. Akik megszólaltak eddig ebben az ügyben, (és ezek száma nem volt kevés) azoktól két egy­forma vélemény még nem hangzott el. Tegnap azt hallottuk, hogy nem olyan súlyos a helyzet, majd mára már kritikus helyzetet emlegettek. Az egyik „szószátyár” esküdözik, hogy akár két hónapra is elegendő tartalék van, mely a hazai termeléssel együtt tavaszig biztosítja a lakossági ellátást, majd egy óra múlva, egy másik „szakember” már arról beszél, hogy ha a hideg marad, és további lehűlés következik, a lakossági ellátás is veszélybe ke­rülhet. Tovább rontja a helyzetet, hogy az emberek ah­hoz vannak hozzászokva, hogy ezeknek egy sza­vukat sem lehet, szabad elhinni, mióta az állami po­litika rangjára emelték a gátlástalan hazudozást. Az viszont tény, hogy a mai naptól egyes nagyfo­gyasztókat lekapcsoltak a gázrendszerről. így a Szuzuki autógyárban megszűnt a termelés, és pél­dáját más nagyüzem is követte. Bizonyos erőmü­vek, melyek a távfűtéshez gőzt termeltek, míg má­sok elektromos áramot, ugyancsak mától áttértek az olajtüzelésre. Állítólag az ország rendelkezik bőven olajtartalékkal. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az olajvezetékek is Oroszországból Ukrajnán ke­resztül jönnek, és tudomásom szerint mind két or­szágban rendelkeznek elzáró csapokkal. Marad az adriai olajvezeték, mely reméljük, hogy működik is. Arról viszont mély hallgatás van, hogy egy közel-keleti olajimportunknak megvannak-e a pénzügyi és szerződéses feltételei. Ismervén a Gyurcsány kormány szellemi teljesí­tőképességét, félő, hogy nagyon sötét jövő vár ránk még ezen a télen. így van ez akkor is, ha az utóbbi időben mást sem hallottunk, mint, hogy Magyar- ország alatt még hatalmas gázkészletek húzódnak, gondoljunk csak a makói „árokra,” mely egyes becslések szerint olyan kiterjedt mennyiségű, mely akár 50 évre is biztosítani tudja hazánk gázszük­ségletét. Sajnos ezek a gázmezők 4000 méternél mélyebben fekszenek, és kitermelésük után a gáz még hűtésre szorul, de más országokban is, a ki­termelés egyre problémásabb. Ugyanakkor az em­berek többsége nem ötven éves távlatokban gon­dolkodik, hanem januárban, februárban, március­ban. Ezt a három hónapot kellene valahogy meleg szobában túlélni. Tovább rontja a helyzetet, azon túl, hogy Orosz­ország elzárta a gázcsapokat, hogy a nemzet tragé­diájára itt ül a nyakunkon Európa legsötétebb kor­mánya Gyurcsány Ferenccel és velejéig korrupt csapatával. így együtt a bajok, már, már elvisel­hetetlenek. Soós Géza —A Magyar Nemzet ismerteti Mordeháj Elija­hu volt izraeli főrabbi Ehud Óimért miniszterel­nökhöz írt levelét, amelyet a The Jerusalem Post közölt. A levélben Elijahu leszögezte: „semmiféle erkölcsi akadálya nincs polgárok válogatás nélküli megölésének.” A levélben a volt főrabbi ószövet­ségi idézetekkel támasztja alá a véleményét. Hangsúlyozza: „A zsidó háborús etika szerint az egész város kollektiven felelős az egyének er­kölcstelen magatartásáért. Gázában az egész la­kosság felelős, mivel nem tesznek semmit, hogy a Kasszám-rakéták kilövését megakadályozzák.” Mordeháj Elijahu fia az izraeli lapnak elmond­ta: apja azt tartaná kívánatosnak, hogy „az izraeli katonák helyszíni benyomulása helyett szőnyeg­bombázással támadják a rakétakilövőket, függet­lenül attól, hogy az hány palesztin életébe kerül. Ha nem állnak meg, miután százat megöltünk, ak­kor ezret kell megölni. És ha nem állnak meg ezer után, akkor tízezret. Ha még mindig nem állnak meg, akkor százezret, egymilliót.” A volt főrabbi fia a Zsoltárokból idézett: „Üldözni fogom ellen­ségeimet és... addig nem hagyok fel vele, amed­dig el nem tüntetem őket a föld színéről.” (M.Kurír) (A fenti cikkből visszaköszön a mózesi doktrína, a bosszú, az erőszak, a gyilkolás. A jézusi, keresztény hitvallás a szeretetet, a megbocsátást hirdeti. Micsoda különbség. Ha valaki nem rest, olvassa el a Bibliában Mózes öt könyvét, a Tórát, ott ötször is megtalálható: “Szemet szemért, fogat fogért”, sőt kétszer megtoldva “...kezet kézért, lábat lábért.” Politikusaink nem akarják tudomásul venni: Ahol elnyomás van, ott ellenállás is lehet. Példa rá az orosz és jugoszláv partizánok, valamint a francia ellenállók. De nem kell nekünk mások példája, ott van nekünk az 56-os forradalmunk, szabadságharcunk.) „ Minden ember, akinek hatalma van, hajlamossá válik arra, hogy befolyását a horizontig kiterjessze. S azon bukik el, hogy rendre nem tudja, hol a határ. ” T. A.

Next

/
Thumbnails
Contents