Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2009-02-01 / 2. szám

2009. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 3 A farsangból a böjtbe (Folytatás az 1. oldalról) Erre a két evangéliumi történetre emlékezvén fa­luhelyen a lakodalmak többségét farsang idején tartották. Az újjáéledő természet mintájára a farsangolás fő motívuma a párválasztás és a házasság volt, így azok a leányok, akik farsang végén pártában ma­radtak, bizony nem kerülhették el a kicsúfolást. A városi embernek a farsang leginkább az álarcos bálokat jelenti. Már Mátyás király idejéből isme­rünk feljegyzéseket a farsangi álarcviselésről és állatalakoskodásról, egy XVII. századbeli isme­retlen krónikás pedig így ír: "Az ördögnek szánt ünnep ez, az esztendőnek olyan időszaka, amikor az emberi bolondságok elemi erővel törnek elő. S úgy tetszik, mintha az emberek szégyellnék kicsa­pongásaikat, ezért rejtik el ábrázatukat álorca alá..." A maskarák hajdanán megszemélyesítették a te­let, a tavaszt és az úgynevezett vegetációs démo­nokat, visszautalva a kereszténységet megelőző időszakra - gondoljunk csak a máig élő busójárás hagyományának ijesztő maskaráira. Az álarcok a gonosz, rontó szellemek megtévesztésére és elri­asztására szolgáltak, némelyiknek viszont a ter­mékenység előidézésére varázshatalmat tulajdoní­tottak. Ugyanakkor maszk nélkül is megjelenik a tél és a tavasz küzdelme, a farsang és a nagyböjt elkülönülése, a néphagyomány szavaival: "Konc vajda és Cibere vajda harca". Már maga a farsang szó is jól tükrözi az ünnep értelmét: a német “fasching” magyarosítása, amely a “fasten”ből (böjtöl, koplal) eredeztethető. Farsang tehát a szigorú nagyböjt előtti lakmá- rozások ideje is: a kiadós, sokféle étel- és italfo­gyasztással jelképesen a természetet kívánták ha­sonlóan bőséges termésre késztetni. A farsangi na-poknak vannak jellegzetes tájnyelvi elnevezé­sei, például a farsangvasámapot megelőző kövér- vágy zabálócsütörtök, utalva a farsangi ételek el­készítésének kezdetére. Húshagyókedd, farsang utolsó napja pedig a hosszú böjt kezdetét jelzi. A hamvazó- vagy böjtfogadószerda a böjt megkez­désének első napja. A csonkacsütörtök elnevezés arra utal, hogy ezen a napon még elfogyaszthatták a farsangi ételmaradékot. A bojtos negyven nap­ban az egyház tiltotta a vigadozást, még a lako­dalmat is, hogy megtisztult testtel és lélekkel vár­ják az emberek a húsvétot, a megváltó Krisztus feltámadását. Gazdagság és szegénység, dúskálás és koplalás, mulatozás és lelki elcsendesülés jel­lemzi tehát farsang és nagyböjt találkozását. Farsang utolsó három napjában - vagy ahogy a nép mondja: farsang farkában - rendezték ország­szerte a legnagyobb táncmulatságokat. A tobzó­dás ellensúlyozására azonban mind a mai napig a legtöbb templomban lelkigyakorlatokat és szent- ségimádást tartanak, jóllehet ezek a "szentséges" ájtatosságok a II. vatikáni zsinat után erősen hát­térbe szorultak. Amerre a farsangi szokásokról kérdezősködtem, többnyire ezt a választ kaptam: "Aki legény éjjel, legyen legény nappal is!" - vagyis aki hajnalig jót mulat a bálon, annak bi­zony másnap illik elmennie a délutáni szentség- imádásra. G.A.A (újember.hu) Kamillateával a cukorbaj ellen A napi rendszerességgel fogyasztott kamillatea segíthet megelőzni a 2-es típusú cukorbaj komp­likációit: a szem-, ideg- és vesekárosodást - fe­dezték fel brit és japán kutatók. Erről a BBC brit közszolgálati hírportálon olvasható cikk. A Tojamai Egyetemen 21 napon át etettek cu­korbajos patkányokat kamillakivonattal. Utána megállapították, hogy a kontrollcsoporthoz képest a kamillával etetett állatoknál csökkent a vércukor szintje, és gátlódott az az enzim (az aldehid- reduktáz), amely a diabétesz szövődményeiért fe­lelős. A 2-es típusú (vagyis felnőttkori szerzett) cu­korbajnál fokozódik ennek az enzimnek a tevé­kenysége, és ennek következtében káros mennyi­ségben halmozódik fel egy cukoralkohol, a szór­óitól a szemben és az idegsejtekben, ahol súlyos károkat okozhat. A kísérlet alapján a kutatók remélik, hogy a kamillából új diabéteszgyógyszert lehet majd elő­állítani. Más szakemberek azonban figyelmeztetik a pá­cienseket, hogy messzebb menő következtetések levonásához még további kutatásokra van szük­ség. A cukorbetegeknek ezért nem szabad felad­niuk a kiegyensúlyozott étrendet és a rendszeres mozgást. (FH)

Next

/
Thumbnails
Contents