Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2009-12-01 / 12. szám
8 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2009. Karácsony Boldoggá avatták Meszlényi Zoltán Lajos vértanút r „Uj példakép mindannyiunk számára” Bucsy Levente Hívők ezreinek, az egyházi és politikai élet elöljáróinak jelenlétében boldoggá avatták Meszlényi Zoltán Lajos vértanú püspököt Esztergomban. A történelmi városban ez volt az első boldoggá avatás, valamint Meszlényi is az első, akit a sztálinista egyházüldözés áldozatai közül a boldogok sorába emelnek. * „Új példakép mindannyiunk számára” - kezdte köszöntőjét az esztergomi bazilikában tartott boldoggá avatási szentmisén Erdő Péter magyar katolikus egyházfő. Hívők ezrei jelenlétében emelte a boldogok sorába - levelében - Meszlényi Zoltán Lajos vértanú püspököt XVI. Benedek pápa. Az ünnepi szertartáson jelen volt a szentté avatási kongregáció prefektusa, Angelo Amato érsek, Julius Janus apostoli helytartó, Paskai László nyugalmazott esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, a szomszédos országok egyházi vezetői, szerzetesek a világ minden tájáról, valamint politikai és kulturális életünk vezetői (köztük Baka András főbíró, Mádl Ferenc volt államfő, Pálinkás József MTA-elnök) is. A bíborosi köszöntő elhangzása után a vértanú Meszlényi püspök boldoggá avatásával kapcsolatos jogi eljárást részletezte Andrea Ambrosi posz- tulátor (a jogi ügyek kísérője). S ki volt Meszlényi Zoltán Lajos? Hogyan halt vértanúhalált? 1892-ben született Hatvanban, majd az esztergomi bencés gimnáziumban érettségizett, ezután Vaszary Kolos érsek - a fiatal Meszlényi pártfogója - Rómába, a Collegium Germanicum-Hungaricumba küldte tanulni. 1915- ben szentelték pappá, majd irodai munkára osztották. 1937-ben az esztergomi érsek segédpüspökévé szentelték. Mindszenty József 1948-as karácsonyi letartóztatása és érseki helynökének megölése után Meszlényi lett a helynök, amikor is kijelentette: „Krisztus hű pásztoraként a hitet és az egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha. Isten engem úgy segéljen!” A sztálinista egyházüldözés azonban Zoltán püspököt is elérte, 1950. június 29-én hurcolták el esztergomi lakásáról az állambiztonsági szervek emberei. Ezt követően a kistarcsai internál ótáborban elkülönítve őrizték és kínozták hitéért. 1951. március 4-én végkimerülésben halt meg - kínzóinak feljegyzése szerint. Hamvait Rákoskeresztúrról 1966-ban szállították Esztergomba, ahol a bazilikában lelt végső nyugalomra. Boldoggá avatását XVI. Benedek pápa hagyta jóvá idén július elején. Meszlényi Zoltán ünnepnapja mostantól halálának, mint a szertartáson fogalmaztak, „mennyei születésének” napja. Amint arról Erdő Péter a szombati szentmisén is megemlékezett, első ízben tartottak boldoggá avatási szertartást az esztergomi bazilikában, s Meszlényi Zoltán Lajos püspök az első, akit a sztálinista egyházüldözés mártírjai közül boldoggá avatnak. A magyar katolikus egyházfő figyelmeztetett arra is, a vértanúk kora nem zárult le az első századok elmúltával. *-Népszabadságban Aczél Endre Boldogok című írása szerint „A magyar katolikus hívek egy részében értetlenséget, ha nem megütközést keltett, hogy miközben a pápa boldoggá avatta Meszlényi Zoltán egykori esztergomi segédpüspököt, aki az ÁVH foglyaként halt mártíromságot még 1951-ben, Mindszenty József hajdani bíboros, hercegprímás - egy igazi történelmi személyiség - avatása tovább késlekedik.” A cikkíró leszögezi: „Mindszentinek az egyházi hierarchiából adódóan engedelmesen tudomásul kellett volna vennie VI. Pál akaratát, voltaképpen annak a hatalmi-politikai játszmának a kimenetelét, amely (kétségkívül az ő rovására) a Budapest- Róma-Washington háromszögben lezajlott. Ő azonban engedetlen volt. Az alku részleteit nem ismerhette, de nyilván sejtette. Hiszen alig két hete volt még a Vatikánban. Alig két hete, hogy a pápa biztosította, megtartja őt a magyar római katolikus egyház fejének tisztében, amikor VI. Pál ’meglépte’ azt, ami számára teljességgel elfogadhatatlan volt: feloldotta a kommunista rendszerrel együttműködő ’békepapok’ XII. Piusz általi kiközösítését.” Aczél rámutat, hogy VI. Pál pápa „rugalmas keleti politikája” mindmáig vita tárgya, „de aki arra számít, hogy a Szentszék a pápával szemben
