Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2009-11-01 / 11. szám

2009. november

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

25

Válogatás a Magyar Kurír híreiből

—A Magyar Nemzet Botticellitől Tizianóig címmel közli, hogy még soha nem rendeztek a budapesti Szépművészeti Múzeumban olyan nagyszabású kiállítást az itáliai reneszánsz festészetéből, mint amilyennek az október 28-án megnyílt, 2010. február 14-éig nyitva tartó kiállítás ígérkezik. A Botticellitől Tizinaóig - Az itáliai festészet két évszázadának remekművei című tárlaton a világ több mint ötven múzeumából mintegy százharminc festményt állítottak ki nyolcvan művésztől, a címben kiemelt két zseniális festőn kívül olyan alkotóktól, mint Leonardo, Giorgione, Raffaello, Veronese és Tintoretto. A müvek biztosítási értéke kétszázmilliárd forint. A lap kiemeli, hogy a kiállítás egyik csúcsműve, Tiziano Vecellio Krisztus és Cirenei Simon című, 8 milliárd forint értékű festménye a madridi Pradóból. A mű több szempontból is páratlan alkotás, például azért, mert Cirenei Simon alakjában önarcképét festette meg az idős művész.

—A Népszabadságban Daniss Győző Az eltakart kis Jézus címmel mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria Gótikus festészet és szobrászat Magyarországon című tárlatot, kiemelve a tárlaton bemutatott szárnyas oltárokat, amelyek szerinte bepillantást engednek a középkori élet mindennapjaiba is. A cikkíró számára az egyik legszebb példa a Németújvárról való, 1400 tájékán készült, a várandós Máriát ábrázoló táblakép. „Az ábrázoláson szalmakalapot, vizesedényeket, Mária kezében orsóra tekert fonalat, mellette guzsalyfélét, valamint motringokat látunk. Egy angyalnál kézi, Mária lábánál pedig kerekes motollát, s persze ’kész’ gombolyagot is találunk. A kép érdekessége - ahogyan az infrafelvétel kimutatta hogy a művész a Szűz Mária hasát borító köntös alatt a kis Jézust a kereszttel is megörökítette” - írja Daniss Győző.

—A Magyar Nemzetben Pósa Zoltán Modern húrokra hangolt himnuszok címmel méltatja Tóth Sándor Csillagárnyék című, a Szent István Társulatnál megjelent verseskötetét és műfordításait. A cikkíró szerint Tóth Sándor költészetében a legkülönlegesebb „... a modem húrokra hangolt, mégis tradicionális himnuszköltészet. Spirituális emelkedettséggel, a szónak nemes értelmében vett vallásos pátosszal fejezi ki a költő elkötelezett hitét.

Krisztus, az Isteni Bárány, a Szent Jobb, Szent Margit és a magyar szentek iránti hiteles rajongás mellett a beérkezett költő magas szintű intellektusáról és érzelmeiről árulkodik, amit legnagyobb költőink, Kölcsey, Ady, József Attila is csak az ihlet felső fokán tesznek meg: közvetlenül fordul a Teremető Atyához és a Szentháromsághoz.” Pósa idéz Tóth Sándortól: „Fogadd hálánkat, Istenünk, / Múló időkben légy velünk. / Jeled: a Krisztus jöjjön el, / Kiről a Lélek énekel. ”

—A Magyar Nemzet Imre király...címmel közli, hogy a tervek szerint leemelik a kőlapot arról a sírboltról, amelybe valószínűleg Árpád-házi Imre király testét temették az egri vár székesegyházában. Ha nem esik az eső, a hagyományosan ezen a napon megrendezett egri vár napján bárki láthatja a több mint nyolcszáz éves temetkezőhelyet.

—A Magyar Fórum Magyar mise Csángóföldön? címmel idézi loan Robu bukaresti érseket, aki október 7-éi sajtóértekezletén - amelyet a romániai katolikus püspökök szatmárnémeti konferenciáját követően rendeztek - kijelentette: „Meggyőződésem, hogy néhány moldvai csángó faluban, ahol ezt a hívők kérik, még a közeli jövőben tarthatnak magyar nyelvű miséket!” A főpap először a iasi-i püspök, Petru Gherghel hatáskörébe utalta a problémát, azután mégis úgy nyilatkozott, hogy érseki befolyása szerepet játszik ebben. A lap megjegyzi: jelenleg csak elvétve tartanak magyar nyelvű miséket a csángóföldi falvakban, annak ellenére, hogy a helyi közösségek ezt még a Vatikántól is kérték. Nyisztor Tinka, a Pusztinai Szent István Egyesület elnöke korábban éppen Ion Robu érseket nevezte ennek egyik fő akadályának.

—A Magyar Nemzet Félrevezetik a közvéleményt? címmel hozza a református és az evangélikus egyház közleményét, amely szerint a kormány félrevezeti a közvéleményt, amikor azt állítja, hogy megállapodott az egyházakkal. Az egyházak tudomásul veszik, hogy az ország rossz gazdasági állapotában nekik is számolniuk kell megszorításokkal, azt azonban nem, hogy továbbra sincs párbeszéd, amely megoldást hozna például a közoktatási feladatok egyenlegrendezésére.

Kérjük, ne felejtse el előfizetését megújítani, az előfizetési díj megtalálható az impresszumban-