Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2009-11-01 / 11. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2009. november Saáry Éva KOMMENTÁR NÉLKÜL Most hallom a rádióban, hogy mivel Olaszországban nagyon elharapózott a bűnözés (főként a nem kívánatos külföldiek beözönlése miatt), a rendőrség támogatására civil gárdák alakultak. Tagjaik esküt tesznek, egyenruhát hordanak, felvonulnak, de csodálatos módon, mégsem sütik rájuk a “fasiszta” bélyeget. Mindenhonnan elismerést és támogatást kapnak! * Itt kell megemlítenem azt is, hogy mióta a genfiek befogadták a Romániában “üldözött” polgárokat, ott is napról-napra romlik a közbiztonság. A nemrég kiadott turistatérképeken pirossal jelölték meg azokat az utcákat, melyeken nem ajánlatos idegeneknek - még nappal sem- sétálgatni! * Khadaffi líbiai elnök Hannibal nevű fia és felesége két évvel ezelőtt egy genfi szállodában töltött néhány napot. Ez alatt az idő alatt, valami kis mulasztásért, kékre-zöldre verte a kiszolgáló személyzet két tagját. Természetesen letartóztatták, majd kiutasították. Azóta megromlott a két ország között a viszony. A líbiaiak túszként fogva tartanak helvét polgárokat, és gazdasági szankciókkal fenyegetőznek. Elvárják, hogy a genfiek “bocsánatot kérjenek” az elkövetett “igazságtalanságért”. * Sokat hallunk mostanában a disznóvírusról és az ellene való védekezés fontosságáról. Egyes helyeken később akarják kezdeni az iskolai oktatást is, hogy megakadályozzák a járvány kitörését és terjedését. Ugyanakkor Zürichben nagy street parádot rendeztek, melyre a világ minden részéről özönlöttek a fiatalok - kb. 600 ezer ember. Ki érti ezt? * Mindenki fölényesen elítéli az angol, francia német, olasz kolonializmust, nagy hangon védelmezve az afrikai országok szabadsághoz való jogát. A kínaiak viszont (igaz nem látványos és hivatalos formában) egyre jobban, elözönlik, “gyarmatosítják” a fekete földrészt. Az amerikaiak késve kaptak észbe, s gyorsan odaküldték Hillary Clintont, hogy mentse, ami menthető. Igaz, ez utóbbiak álszent módon az “emberi jogok” védelmét hangoztatják, míg a sárgák egyszerűen csak - kereskednek. De vajon, meglehet-e Afrika külső beavatkozás és segítség nélkül?? Madách Mefisztója jut eszembe, aki ezt mondja a népet felszabadítani akaró fáraónak: “Amit te eldobsz, ő meg nem nyeri, És új urat keres holnap magának.” * Kongresszust rendeztek Zürichben a külföldön élő svájciak számára, akik kb. 800 ezren vannak (a hazai lakosság több mint 10 %-át alkotják). A megjelent kormányképviselők köszönetét mondtak nekik azért, hogy a külvilág felé képviselik az országot, kapcsolatokat teremtenek, eszméket és értékes tapasztalatokat hoznak haza. Mint mondták “Svájc nem tudja nélkülözni a közreműködésüket”. Ezért nagyon meg kell őket becsülni! * Helvét honfitársaink nagyon büszkék voltak arra, hogy az augusztusban rendezett locamoi fesztiválon, ahol az “arany párduc” díjat adják, svájci filmrendezők is szerepeltek. Köztük az egyik legkiválóbb Györik Miska volt, akinek nőgyógyász apja a Ticinói Magyar Egyesület állandó látogatója. * Az Alpino nevő újság egyik idei számában olvasom, hogy az első világháború befejezésének 90. évfordulója alkalmól hivatalos küldöttségek látogattak Magyarországra, hogy felkeressék és megkoszorúzzák az ott elesett 1800 olasz katona szépen rendben tartott sírját. Természetesen fogadás, ceremónia, tisztelgés a Hősök terén az “ismeretlen katona” emlékművénél stb. stb. Csak éppen azt felejtették el közölni, hol, merre található ez az olasz katonai temető! „ Nagyon fontos, hogy sokat tudjunk a barátainkról. De ellenségeinkről többet. " ,, Gondolkodni könnyű, cselekedni nehéz. Beérett gondolatokkal összhangban cselekedni a legnehezebb a világon. ”
