Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2009-11-01 / 11. szám

10 óta tétovázik, az előrehozott választások kicsika­rásának nagy alkalmát szalasztva el. Úgy gon­dolom, az ellenzéki párt szimpatizánsainak derék­hadában egyre többen érzik úgy, az elvárásaik, hogy úgy mondjam, a Fidesz előtt mennek. Úgy érzik, immár senki nem képviseli őket, hiszen azonnali változást akarnak, a szélsőség irányába viszont nem mozdulnának, ragaszkodván az evan­géliumi, illetve a demokratikus talapzathoz.” A je­zsuita szerzetes azt is elmondta: „Kétségtelenül van bennem egyfajta nyugtalanság, amit a mindinkább elsötétítő közélet, az ország és népe rohamos el­nyomorítása, folyamatos megalázása vált ki belő­lem. Létezhet, hogy az ország lakóinak maradék pénzéből akarnak kiemelt állami beruházásként Las Vegast építeni Sukoróra, és még több más helyre? Erre megvan, előre tervezetten, az anyagi forrás, amit még az IMF nem kifogásol? Nyugodjak bele abba, hogy engedélyekkel való bűvészkedéssel Közép-Európa vigalmi központjává akarják átalakí­tani hazánkat, a fogyatkozó őshonos társadalom er­kölcsi génállományát végképp lerombolva? Én le­szek az első, aki, ha ilyen negyedet kezdenek épí­teni, legyalogol a helyszínre, és a buldózerek elé állva próbálom megakadályozni, hogy a munkát elkezdjék. Ahol égig dagad az igazságtalanság, ott Jézus nevében lázadni kell. A papnak intő, mozgó­sító prófétai jellé kell válnia. Ez nem azt jelenti, hogy bárki is rásüthetné Jézus pecsétjét az erőszak­ra, kirekesztő gyűlöletre, de a jogos lázadásnak ezer módja van a fegyverragadáson kívül. ADALÉKOK A SZÉKELYFÖLD AUTONÓMIÁJÁHOZ Az erélyiek tudják, még emlékeznek arra, hogy 1952-től kezdődően létezett a Román Szocialista Köztársaságban, székelyföldön egy Magyar Auto­nóm Tartomány (MAT), románul Regiunea Auto­nómia Maghiara elnevezésű terület. De ez az elrendezés, mely mintegy 73o.ooo székelyre vo­natkozott, nem tartott sokáig. A MAT-ban a la­kosságnak több mint 77 százaléka volt székely. 196o-ban módosították az alkotmányt, és létre­hozták a MAROS-MAGYAR AUTONÓM TAR­TOMÁNYT, olyan ravasz átalakításokkal, hogy az új M-MAT már csak 62 százaléknyi székelyre vonatkozott. Egyes székelyek lakta területeket más tartományokhoz csatoltak, míg több román lakosú helyiséget vontak be a M-MAT - ba. De ez sem volt elég a románoknak, akik mindenáron az 2009. november erdélyi magyarság, a székelység teljes megszünte­téséről álmodoznak. 1968-ban Nikolajé Csauseszku rendeletére egy­szerűen megszüntették a M-MAT, és a magyarok bármilyen autonómiai törekvését a “legreakció- sabb, imperialista, újfasiszta, horthysta körök agi- tációjának” tartották. Persze, a kommunista ma­gyar kormány fel se szisszent az erdélyi magyar­ság eme utolsó bástyájának összeomlása láttán. Egy korabeli székely mondás az “auto-nomi- áróF': “Az “autó” magyar, de román sofőr vezeti”. A székelyek azonban soha sem mondtak le autonómiai igényükről. Tudván a románok arra vonatkozó óhaját, hogy “magyar mentes hazát teremtsenek maguknak, még máig is vitatott kérdés, hogy miként is jö­hetett létre egyáltalán magyar autonómia Romá­niában? Egy fiatal olasz történész (szül. 1977-ben) STE­FANO BOTTONI, részletes levéltári kutató mun­ka alapján kiderítette a feleletet a fenti kérdésre. Az olasz történész a romániai magyarság jelen­kori történelmével foglalkozik, és ezért megtanult magyarul és románul. Az alábbiak pontos levéltári kutatások és létező dokumentumok tanulmányozásának eredménye. * Közvetlenül a háború befejezése után a fasiszta német szövetségesből szovjet baráttá vedlett ro­mán adminisztráció sietett átvenni, megszerezni magának teljesen Észak Erdélyt. Ezen igyekezeté­ben sok törvénytelen túlkapásra került sor, lásd példának a szárazajtai véres eseményeket. A háromszéki Szárazajtán 1946 szeptember 26- ikán, önkéntes, félkatonai román fegyveresek 13 teljesen ártatlan, fegyvertelen magyart mészárol­tak le. Megjegyezzük, hogy ebben az időben Erdély több helyiségeben voltak ilyen “események”de most nem erről lenne szó. Ez csak egy példa a sok eset közül. Az akkori szovjet katonai vezetés, ezeket az eseményeket látván, úgy gondolta, hogy a nemze­tiségi kérdést Romániában is szovjet mintára kell megoldani. A Szovjetúnió több nemzetiségű or­szág, ahol a különböző nemzetiségeknek autonó­miájuk van, autonóm köztársaságokban élnek. Az új román alkotmányt szovjet mintára kellett megalkotni - ezért az 1952-es román alkotmányt addig nem hagyta jóvá Moszkva, míg bele nem AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents