Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2009-11-01 / 11. szám

_8 Kövér kiadta a régi-új jelszót: Márciusban újra kezdünk! Az egymásra találás, az eszmélés és a nemzeti ön­tudat felébredésének napja volt 1956. október 23. -jelentette ki Túri-Kovács Béla, a Fidesz ország­gyűlési képviselőcsoportjának frakcióvezető-he­lyettese Nyírbogáton. Kövér László, a Fidesz vá­lasztmányi elnöke pedig arról szólt, hogy új nem­zeti egység kell, amelynek jelszava: márciustól újra kezdjük. Túri-Kovács az '56-os forradalmár a szabolcsi településen emlékezett a forradalom és szabadság- harc napjaira. Beszédében elmondta: október 23- án a magyar történelem fontos fordulópontjához érkezett. Aki átélte ezt a napot, „nem lehet többet más. mint magyar ember, nem doboghat másként a szíve, mint magyarul”. Kövér László, a Fidesz országos választmányá­nak elnöke, országgyűlési képviselő ünnepi kö­szöntőjében úgy fogalmazott, hogy 1956. október 23. a kicsúcsosodása volt annak a tragikus, kitartó küzdelemnek, amelyet a magyar nemzet folytatott a szabadságáért, a méltóságáért és a hitéért. A for­radalom nem ért véget november 4-én, de még az 1989-es rendszerváltással sem, hiszen azok, akik korábban gumibottal és börtönnel fenyegettek, ma „pénzzel, csalással igyekeznek félelmet kelteni”. Újra kell építeni a lelkeket, a közösségeket és az országot, de ehhez új nemzeti egységre is szük­ség van, amelynek jelszava: márciustól újra kezd­jük- tette hozzá Kövér László. A fídeszes politi­kus részt vett a tyukodi ünnepségen is, ahol tisz­telgett a forradalom áldozatai előtt, majd felavatta az 1951-ben a községből kitelepített, meghurcolt áldozatok emlékére készített emlékművet. * A civilek a Hősök terén emlékeztek Tele volt emberekkel a Hősök tere a Civil Ösz- szefogás Fórum pénteki megemlékezésén. Fricz Tamás, a szervezet szóvivője ünnepi beszédében azt vizsgálta, hogy az '56-os forradalom legfőbb követeléseiből mi valósult meg napjainkra. Fricz Tamás beszédének kezdetére megtelt a Hősök tere. A politológus elmondta: ’56 előtt fe­jet kell hajtanunk, a forradalom ma is bennünk él, és ha demokraták vagyunk, akkor a forradalmat leverők utódaival, akik ma is uralkodnak, nem mehetünk bele semmilyen alkuba. Nem volt er­kölcsi rehabilitáció, de történelmi igazságszolgál­tatás sem, ez az egyik legnagyobb szégyen. Nem történt meg a kádári nomenklatúra leváltása sem, nem ítélték el a vezetőket, a titkosügynökök ne­veit sem hozták nyilvánosságra. A jelen problémáira áttérve Fricz elmondta: a nemzeti vagyont sem védte meg senki, mára így kiszolgáltatott ország lettünk. 1989-90-ben való­ságosan nem történt rendszerváltás, ma is posztkádárizmus van, csak a forma változott, a tartalom nem. Hogyan gondolhatjuk, hogy Lend- vai, Gyurcsány, Szilvásy, Keller, Kovács, Veress János és Szűcs Erika a demokrácia gyöngysze­meivé válnak? - tette fel a kérdést Fricz Tamás. A szóvivő szerint a forradalomnak négy célja volt: a szuverenitás kivívása, a szabadság, a szabad választások és a demokrácia, valamint az állampolgári irányítás. Fricz ezek után arról be­szélt, ezek megvalósultak-e napjainkra. Elmondta: 1991. június 19-én ugyan kivonultak az oroszok, de az unió ugyanolyan veszélyes ránk, a lissza­boni szerződés sérti Magyarország szuverenitását, a Világbank is minket akar. Éppen ezért nemzeti kormányra van szükség, amely megvéd minket, nem olyanokra, akik most is a nagyhatalmakhoz dörgölőznek. Lassan már mindenki belénk törli a lábát. * „Az ifjúságnak az igazi 1956-ot kell végre megismernie” A Magyar írószövetség kertjében Tarlós István, a fővárosi Fidesz frakcióvezetője tartott megemlé­kezést a nép forradalmának emléknapján. A frakcióvezető részletes tablót adott ama felejt­hetetlen két hétről, amely megtörte a bolsevizmus világuralmát. Az 1848M9-es szabadságharc szellemiségét idéző 1956-os forradalom és szabadságharc veze­tői és résztvevői az előzőhöz hasonló hősies bá­torságról és önfeláldozásról tettek tanúbizonysá­got. Megerősítették a magyar nép becsületét és önbecsülését. Ahogy az 1848-as szabadságharcot a Habsburg-hatalom bosszúja követte, úgy az 1956-ost a szovjet hatalomé. Ami szomorúbb: utóbbit magyar állampolgárok készséges asszisz­tenciája és túlkapása mellett. S bár vannak, akik ma is próbálják a tényeket átértelmezni, ma már tény, hogy Kádár János november 1. és november 4. között megjárta Moszkvát - hangzott el Tarlós István ünnepi beszédében. . (Az október 23-i ünepségekről szóló írásainkat magyarországi internetes lapokból állítottuk össze. /Szerkesztett változat/) 2009. november AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents