Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2009-01-01 / 1. szám
2009. január AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 3 ÚJÉVI GONDOLATOK (Folytatás az 1. oldalról) A Biblia első szava: "Kezdetben" -(teremtő Isten az eget és földet) - jelenti egyben az "Idő" teremtését is mert a teremtés müve hat egymásutáni szakaszban történik, és a hatodikban megindul az emberi "történelem". Az idő tehát hozzá tartozik az ember sorsához, annak alakulásához. Azért figyelmezteti Sz. Pál apostol a keresztényeket:."Jól értékesítsétek, jól használjátok fel az időt" "A keresztény élet tudatos és okos élet. Sorsunk sokban függ az idő jó felhasználásától. Kevés dolog veszélyezteti jobban a helyes életmódot, mint a körülményeknek, a véletlennek, a pillanatnak hatalma. Komolyan és véglegesen le kell számolni azzal az életmóddal, amely mindig a körülményekhez igazodik és akarat nélkül engedi magát sodortatni. Az ilyen ember semmihez sem jut hozzá, és nem képes kivívni legszebb szándékait, és előbb utóbb jellemtelenségre visz:" - Kell, hogy mi parancsoljunk az időnek és ne az idő nekünk. Ennek az útja: az okos napirend készítése. Oly rövid az élet és oly sok nagy és szép dolog vár ránk. Tehát az egyik cél: jól felhasználni az időt. A jó napirend foglalja magában a munkaidőt, az étkezést, az önképzést a pihenést, meg a szórakozást is, de mindent tudatosan és tervszerűen. Jusson belőle - legalább néhány perc - Istennek is. Egy rövid, de szívből jövő reggeli ima: kérve Isten segítségét és oltalmát, este pedig átgondolva a napot, megköszönve a jót, a sikert, ami ért, és javulást, javítást keresve és ígérve, ha hibáztunk, vagy valami fontosat mulasztottunk. Akiknek megvan a saját munkakörük, azoknak ez elég könnyen megy, de akkor is ajánlatos leírni - óráról órára, mi vár ránk a nap folyamán és amit arra a napra tervezünk, főleg a szabadidő és pihenési idő jó felhasználásának tárgyát és módját. Nem mindenki tud jól pihenni, így utána még fáradtabbaknak érzik magukat. Főleg a nyugdíjasok számára fontos ez, mert igen sok a lehetőség az idő hasznos kitöltésére: nemcsak azzal amit "passzióból" tesznek, (ami a "hobby"-juk), hanem igen sok más lehetőség is van. A saját tapasztalatunkból legyen szabad felsorolnunk néhányat. A szabad temészet élvezése, kirándulások, nagy séták, egyedül vagy társat keresve, az unokákkal, gyermekekkel való tudatos fogalalkozás, a zene világa. Ténylegesen ha értünk valami hangszerhez, de kazettáról, vagy CD-ről hallgatva is megteszi, esetleg koncerteken, zenés műsorokon való részvétel. Egy mondás szerint, három dolog maradt meg a paradicsomból: a kisdedek mosolya, a napfény és a zene. A magyar irók és költők világa, akár a klasz- szikusok akár az újabbak, nagyon sok szellemi gyönyörűséget nyújthatnak lelkűnknek. Most van idő pótolni amit e téren mulasztottunk. De nem árt az angol nyelvtudásunk fokozása, vagy az Egyesült Államok második nyelvévé váló spanyol nyelvnek tanulása is, mely jóval könynyebb, latin és angol nyelvi ismereteink birtokában. Szakmai ismereteink fenntartása és bővítése is nagyon hasznos, hogy társaságban szakszerű véleményt nyilvánítsunk, a régi közmondás értelmében is "A jó pap holtig tanul". Régi jobb magyar filmek videón való megtekintése, családi "mozi" keretében, jó időtöltés. Idős barátaink látogatása, vagy meghívása elősegíti társas igényünk kielégülését, nem felejtve azt a mondást sem, hogy mi a legrosszabb? "Mindig egydedül lenni, vagy sohase lenni egyedül." Kell tudni olykorolykor visszavonulni, elmélkedni, Szentirást olvasni, imádkozni. Ez egyúttal a legjobb előkészület, - egyébb vallási kötelességeink, készséges teljesítése mellett, - arra a teljesebb életre, mely Isten kegyelméből, Megváltó Jézus Krisztusunk végtelen érdemei révén vár reánk földi életünk után. Nemde különös ellentmondás sok ember életében, hogy gondosan megterveznek egy nagyobb utazást. Előrelátón gondolva minden lehetőségre, de a "végső és sorsdöntő utazásra" nincsen vagy alig van gondjuk. Ami egyéni terveinken felül, ebben a 2009. esztendőben, nemzetünk ezen évét illeti, a sok elszomorító sőt elkeserítő jelenség ellenére, csak fiatalságunk felé fordítsuk figyelmünket, akik tényleg a jövőt hordozzák. Tény, hogy a materialista, ateista nevelés két generációt is megfertőzött, de van okunk optimizmusra. Mert felemelkedőben van egy új, igazságkereső, a becsületet és erkölcsöt értékelő és követni is kívánó iíjúságunk, mely mint egy kovász kezdi lassan átjárni a közvéleményt. Közülük többen jártak itt az Egyesült Államokban és a velük társalgók boldog meglepetéssel érzékelték, mily reálisan, de mégis nemes idealizmussal tekintenek népünk jövője felé, azzal az elszántsággal, hogy mind otthon mind külföldön hozzá akarnak járulni a magyar nép jó hírének növeléséhez, melyet a jelen kormányzat "írástudói" oly elszántan törnek lejáratni. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunknak és a tervezett globális világrendnek eddig talán egyetlen előnyét, e sorok írója abban látja, hogy a Schengen-i egyezmény által "légiesített" határok révén, a Felvidékünket "visszatértnek" tekinthetjük. Nem csoda,