Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2009-10-01 / 10. szám
4 dákkal és kis zászlókkal az utcán, körülveszik a csehek a csapatot. A Vencel tér tele volt magyarokat éltető lakosokkal. Mit gondolnak a belügyi szervek, mit gondol az elhárítás, mikor ezt a kényelmetlen szituációt látja? Nem léphettek fel a magyar sportolók ellen, mert mégiscsak egy testvéri ország sportolói, másrészt pedig felfoghatták úgy is, hogy politikai provokáció zajlik. És így fogták fel. Éppen ezért a legfontosabb az volt a szemükben, hogy a küldöttség a legrövidebb időn belül hagyja el az országot. A magyar olimpiai csapat jelenléte csehszlovák földön csak elejtett tü volt az 1956-os forradalomhoz képest, és mégis mennyire szúrta a cseh pártvezetés szemét. Magyarország újbóli gyarmattá süllyesztése érdekében mindenre képesek lettek volna! Nos, szovjet gyarmatként adtuk vissza 1968-ban a nemzetközi munkásosztálynak azt, ami a Kádár-rendszer lényegének az alapja volt: a segítségnyújtást a diktatúra fenntartásához. Ha a szlovákok ma 1968-ra hivatkoznak, emlékeztetni kell őket az okokra, (mno) Kő András GYÓNÁS Gyónom és beismerő vallomást teszek, hogy a fennálló isteni-emberi törvényt tudva és akarva áthágtam, megszegtem. Bűneim elkövetésekor a szándék mély és egyszersmind világos volt bennem. Tudtam, hogy bűneim büntetendők. Nem csodálkozom, nem tiltakozom tehát a súlyos és aránytalan ideig tartó -örök- büntetésen, tudomásul veszem, mert s dolgok természetéből egyértelműen következik Mentségemre felhozzam-e, hogy nincs isten, s az emberi törvény az elnyomás formája ? Felesleges. Örülni akarok annak, ami jó, és mérhetetlenül kívánom a szabadságot. Alkatilag visszaeső bűnös vagyok. •k'k'k Ezt a verset Béri Géza irta a váci fegyházban még fiaatalon. 49 éves korában karácson estéjén öngyilkos lett 1979-ben. Állandó zaklatásoknak 2009. október volt kitéve amelyek felőrölték az idegzetét. Hazánk a katolikus egyház mondhatnám uralkodása után váratlanul és felkészületlenül került a nihilizmusba. Sok volt ez egy költőnek. E kor költőit már nem érdekelték a bordalok, elégiák, pásztorjelenetek, hanem a Sors maga, furcsaságaival és különösen a mi sorsunk. Ahogy ma mondanánk az értékek átértékelésének idején vagyunk. Ami tegnap igaz volt abból hazugság lett, s a hazugságból igazság. Hogy találja meg egy költő a helyét? Egyáltalán, ki lehet bűnös ilyenkor s mi lehet az igazi bűn? Elérkeztünk a morális relativizmusba amely ismeretlen volt a háború előtt. Veszedelmes korszak, aki most próbál keresni, az már elkésett. Ha a fiatalság elkésett. Akkor egy nemzedék késett el. A költeményből érződik a költő kínlódása. Határmesgyén van. Semmi sem érdekli más mint a szabadság. Ez a 20. század legtöbbet emlegetett és legüre- sebb szólama, izmusa, tévhite. A tökéletes szabadság az Káosz, ahol a Rend van, ott nincs s nem is kell szabadság. A bolygók sem mászkálnak az űrben szabadon, hanem szabály szerint. A hagyomány nem szabadságtisztelő, hanem szokás.. A bűntudat lelki szenvedés. Ezúttal a költő egy rendszer rendjét bontotta meg. Az Édenkertben is meg volt a szabály. Az Ember bűnbe esett, mert szabadsá-gánál fogva rendet bontott. Ha az Isten nem is teremtette a Világot mint sokan gondolják, de ebben Ő teremtette a Rendet. A bűntudat és bocsánat ehhez a Rendhez tartozik mert az élet valamilyen szabály szerint megy, ha nem is ismerjük egészen. Ennek a Rendnek a felismerése a Szentlélek kitölttése, a tükéletes Igazság megvilágosodása. Nincs nagyobb ellensége ennek a folyamatnak mint a szabadág mítosza. A keresztény ember mindenképpen Isten szolgája akar lenni és tőle fúggeni lélekben és testben. A lelki szenvedéstől semmiféle terápia nem old fel bennünket, csak a bűnbocsánat biztos tudata. De ehhez alázat kell és odaadás. Akárhogyan: a Rendtől nem tudunk megszabadulni. így az ember mindig visszatérő bűnös marad. Szalay Gyula Lapunk megtalálható és olvasható Budapesten az Országos Széchenyi Könyvtárban is. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG
