Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2009-09-01 / 9. szám

22 lemezte; egész fiatalon szüzességi fogadalmat tett, életét Istennek ajánlotta. 1239-ben Boleszláv len­gyel fejedelem feleségül kérte a tizenöt éves Kingát. Az ifjú lengyel királynét fényes diadal­menet kísérte Esztergomtól Krakkóig. Kérésére királyi férje tiszteletben tartotta szüzességi foga­dalmát, sőt, maga is fogadalmat tett. Kinga teljes hozományával hozzájárult a tatá­rok elleni védelemhez; a tatárjárás után pedig ado­mányokkal járult hozzá az ország újjáépítéséhez: kórházakat, templomokat, kolostorokat építtetett; köztük a nagy kulturális jelentőségre szert tevő ószandeci ferences kolostort. 1249-ben hazaláto­gatott Magyarországra, hogy édesapjától kérjen segítséget a nélkülöző lengyel nép számára. Ekkor kapta ajándékba a máramarosi sóbányát. A híres bochniai sóbányákat (Wieliczka) 1251-ben nyit­tatta meg. 1257. március 2-án Boleszláv király, kimutatva háláját felesége országépítő tevékeny­sége iránt, oklevélben neki adományozta a Krak­kótól délre eső Szandec tartományt, ahol az em­lített klarissza kolostort alapította 1279-ben , negyven évi házasság után eltemette férjét, ezt követően kérte felvételét a klarisszák közé. Ettől kezdve Istennek szentelte életét, bár a lengyelek kérték, hogy vegye át az ország kormányzását. 1284-től haláláog az ószandeci kolostor apátnője volt. 1292. július 24-én halt meg. VIII. Sándor pápa 1690-ben boldoggá avatta. II. János Pál pápa 1999. június 16-án iktatta a szentek sorába. Árpád-házi Szent Kinga a sajátjaként szerette második hazáját, Lengyelországot és annak népét. Királynőként szerették és tisztelték, jóllehet Kin­gát kevésbé az uralkodói stílus, sokkal inkább a szolgálat jellemezte. Magyar Kurír Tánctábor a Gyimesekben Kiss Eszter Veronika Jövő vasárnap kezdődik a XIII. Gyimesi Tánctá­bor, az egyik legnépszerűbb hagyományos erdélyi tánctábor, ahol gyimesi és felcsíki táncokat, nép­dalokat lehet tanulni, illetve hangszereseknek ze­neoktatás is lesz. A tanításban a hagyományőrzők is részt vesz­nek, zenélni Gyimesközéplokról Antal Zoltán vak 2009. szeptember hegedűs, Pulika Gizella gardonos, valamint Tímár Viktor és János, a furulyás-gardonos testvérpár, Csíkszentdomokosról pedig a híres gardonos, Duduj Rozália, illetve táncházas zenészek fognak. Aki már volt tánctáborban, pontosan tudja, mit jelentenek ezek az együttlétek, amelyeket estén­ként helyi hagyományőrző csoportok táncbemu­tatói, előadások színesítenek, és mindennap tánc­házi mulatsággal zárul a program. Gyimesközéplokra nemcsak a zene, hanem már pusztán a lenyűgöző tájkép miatt is érdemes ellá­togatni, és szintén sok turistát vonz az év során az a hagyományos falusi életmód, amelyből a gyime­si csángók nagyon sok elemet megőriztek. A tá­bor idején ebből a szokásosnál egy kicsivel többet megmutatnak, ilyenkor többször felveszik hagyo­mányos viseletűket is, amely a hétköznapokból már harminc-negyven éve kikopott. Az erdélyi táborokat úgy alakították ki, hogy legtöbbször váltják egymást, így aki több vidék táncai iránt érdeklődik és kellő mennyiségű sza­badideje van, az akár sorozatban több tánctábort is végigmulathat. A gyimesi tábor előtt a XII. Maros- és Kis-Küküllő-menti Népzene- és Nép­tánctábor várja az érdeklődőket Magyarlapádon. Ez a most vasárnap kezdődő eseménysor csalá­dias légkörű. Magyarlapádon a Szászcsávásiak, a Valkó zenekar, illetve a Pirospántlikás mindhá­rom generációja szolgáltatja a talpalávalót. (MNO) Gábler Antal: Nézem a csillagokat Ha nézem a fényes égboltot Esténként: tavasszal vagy nyáron Csodálom a csillagokat, mint a Magyar pásztor, lent a Hotobágyon. Csodálom a hulló meteort Öröm könnyet - diákok arcán A idézem az iljú légióst, ki Csillagot számolt: a Mekong partján. Mert vigyáznak ránk a messzeségből A bölcsőtől - egy életen át: Vihar pusztít...rokonok halnak De a csillagok, őrködnek rovább. Kérjük terjessze lapunkat! AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents