Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2009-09-01 / 9. szám
12 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2009. szeptember Bősze Tamás az Epicurean előtte pedig a Paprikásai vendéglő tulajdonosa, aki azt is mérlegelte, hogy a bírált gulyás eladható lehetne vendéglőben. Például, a harmadik helyezet Filip testvérek nagyon ízletes pörköltjében kis csontok, és bőrök voltak, ez itt nem okozott problémát, de vendéglőben veszélyes lehet, nem eladható. Hárman főztek gulyáslevest, ami ugyanolyan elbírálás alá került, mint a pörkölt, vagy tokány, bár ezen a napon a pörköltek voltak előnyben. Gazdag volt a kínálat, volt birka pörkölt is, a csapat Birge Pörköltnek nevezte magát, itt a házaspárból a főzést a férj intézte. Voltak, akik tárkonnyal és voltak, akik ketchupal ízesítettek, az utóbbit az egyik zsűritag rögtön kiszúrta és ezért lejjebb osztályozta. Ez számomra azért érdekes, mert a híres chicagói szakács és vendéglős, néhai Szath- máry Lajos barátom gulyásreceptjének titka éppen abból állt, hogy a még mielőtt a fedőt lezárja, a készülő pörkölthöz hozzáad: 3-4 evőkanálnyi „ketchupöt”, egy csipetnyi megtört köménymagot, egy kávéskanál bamacukrot, egy csapott evőkanál jóféle pirospaprikát, valamint egy cup, azaz negyed liter vörösbort. A Szathmáry receptet a tavalyi Gulyásfesztivál beszámolómban közöltem, de ahány ház annyi szokás, mindenki a saját gulyásreceptjét kedveli. A birkapörköltet, illetve birgepergeltet, ahogy azt a Jászságból származó apai nagyapám nevezte, nagyon kedvelem. Ezúttal nem kaptam kedvemre valót, bár ketten is főztek birkából, illetve inkább az itt kapható bárányból. A vándorló őseink eledelét csak hébe-hóba lehet találni magyar vendéglőkben, a jó birkapörkölt otthon, Magyar- országon is ritkaság, elkészítése sok munkával jár, és honfitársaink közül kevesen kedvelik. Néhány évvel ezelőtt olvastam a Chicago Sun - Times napilapban Pat Bruno restaurant kritikus véleményét, a lakásomtól nem messze lévő Mt. Everest nevet viselő vendéglőről, amelynek konyháján indiai és nepáli ételkülönlegességek kaphatók. A kritikus különösen óvta olvasóit, bizonyos Lamb Vindaloo nevű köménnyel ízesített ételtől, amely az étlapon - Hot - vagyis Erős szóval volt feltüntetve. Feleségemmel egy este elmentünk a nepáli vendéglőbe, és a figyelmeztetés ellenére, természetesen a Lamb Vindaloot rendeltem. Bár ne tettem volna. Már sokszor ettem vendéglőben erős ételt, a koreaiak szintén nagyon csípős dolgokat főznek, de ilyet még életemben nem ettem soha. Hozzá teszem, nem is fogok. Visszatérve a Gulyásfesztiválra a zsűri eredménye: első az Erzsiké - Gitta páros, második a Zilau team - Zilahi csapat, harmadik helyen a Filip testvérek végeztek. A közönség az első helyre az Erzsiké - Gitta párost tette, második helyen a Három a kislány csapat végzet, harmadik a Brétei csapat. Az igazi nyertes azonban a Nor- ridge-i Magyar Református gyülekezet és az a tizenhat tagú csapat, akik az előkészítés és a lebonyolítás munkáját végezték. A gyülekezett lelkésze Trufán Áron, aki vasárnap éppen születésnapot ünnepelt, büszke lehet a segítőtársai munkájára. Azok, akik eljöttek, egy csodás délután emlékét vitték haza, a sikeres rendezvény után. KOLOZSVÁR, AZ ISKOLÁK VÁROSA Kolozsvár mindig is nevezetes volt iskoláiról. Jelenleg is 10 középiskola, 8 felsőoktatási intézmény valamint több jelentős könyvtár működik a “kincses városban”. A kolozsvári iskolák története a régmúltban gyökerezik. Az 1500-as évek derekán létesültek ott az első keresztény magyar iskolák. Ugyancsak nagy lökést adott az iskolák létesítésének a könyvnyomtatás ugrásszerű fejlődése. A magyar könyvek kéziratos másolása még az 1400- as években megkezdődött, 1550-ben pedig már működött Kolozsváron Heltai Gáspár könyvnyomdája, mely az első magyarnyelvű katekizmust adta ki. Abban az időben már három magyar keresztény vallásfelekezet létezett Kolozsváron: katolikus, református és unitárius. Ez a három egyház nyomta rá a bélyegét a város vallási és világi oktatására. A katolikus, Báthory István elméleti líceumot tekinthetjük a legrégibb kolozsvári tanintézetnek. Báthory Isttván fejedelem 1579-ben bízta meg a jezsuita rendet az iskola létesítésével, mely 1775- ig vezette az iskolát amikor is a kegyesrendieknek vagyis a piaristáknak adták át az intézményt. Ez az iskola jelenleg is létezik és saját épületében működik.
