Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2009-07-01 / 7-8. szám
2009. júl.- aug. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 Az első nyári hónap vége felé sajnos csendesedik a madárdal. Egyes fajok, például a karvalyposzáta, a kerti geze vagy az énekes nádiposzáta, amelyek csak egyszer költenek. és korán, augusztusban dél felé indulnak, június második felében már hallgatnak, vagy csak egészen kivételesen hallatnak egy-egy strófát, főleg a hajnali órákban. A május elején érkezett sárgarigó viszont még javában flótázik. Fiókák ülnek a villás ágra alulról font fészekben, amely így apró kosárkaként csüng valamelyik magas fa koronájában. A többnyire négy fiókát a szülők szorgalmasan etetik. A sárgarigó azokat a szőrös hernyókat is jó étvággyal fogyasztja, amelyektől más madarak, cinegék, poszáták elfordulnak. Bátor madár, a fészek közelébe tévedő ragadozóknak, egerészölyvnek, vörös vércsének bátran nekitámad, és hangosan szidalmazva őket igyekszik elzavarni a betolakodót otthona környékéről. A réten át vezető ösvényen sétálva a fúrj kakas „pitypalattvát" hallhatjuk, és közben a mezei tücskök koncertjében is gyönyörködhetünk. A bunkós fejű fekete rovarok lakásuk, a földbe vájt kis alagút szájában ülnek, sütkéreznek, és közben elülső szárny párjukat összedörzsölve ciripelnek. így próbálnak magukhoz csalogatni egy nőstényt. Az ember közeledtére elhallgatnak, visszahúzódnak a föld alá. de alig lépünk odébb, nyomban újra előbújnak. és folytatják megszakított muzsikájukat. A rétek felett mindig sok lepke repül. A virágokat keresik a kis boglárkalepkék, a repce- és répalepkék. de megcsodálhatjuk egyik legszebb pillangónkat, a fecskefarkú lepkét is. A könnyed röptű tarka rovarok a kertekbe is belátogatnak, különösen. ha ott sok virágot találnak. A júliusban virítani kezdő nyáriorgona például mágnesként csalogatja őket. Nemegyszer tucatnyi nappali pávaszemet, Atalanta-lepkét, kis rókalepkét figyelhetünk meg lakmározás közben a tömött fürtök apró lila virágain. Csendes júniusi estéken az öreg tölgyesekben még repül legnagyobb bogarunk, az ágas-bogas agancsú szarvasbogár. Az én gyermekkoromban még gyakori volt, de az öreg erdők mértéktelen kitermelése miatt állománya erősen megfogyott. A lárvák ugyanis öt-hét évig fatuskókban vagy öreg fák törzsében fejlődnek, a bogarak csak ezt követően jelennek meg. Ha ezek az erdők eltűnnek, eltűnik velük ez a gyönyörű bogár is. Pedig - agancsszerüen megnyúlt rágóival - különösen a hím valóban csodálatos látványt nyújt. Erdőszéleken, nagyobb kertekben alkonyat idején indul zsákmánykereső útjára a sün. Magában dörmögve. szimatolva döcög az avarban vagy a kerti ösvényen, és egymás után kebelezi be az útjába kerülő csigákat, férgeket, rovarokat. Biztosan sokan elgondolkoztak már azon. vajon hány tüskéje is van a sünnek. Kíváncsi tudósok megszámolták. és átlagosan tizenhatezer darabot találtak. Ha róka vagy más ellenség közeledik, a sün összegömbölyödik, és hegyes tüskéit tárja a támadó felé. Sajnos így viselkedik akkor is, amikor az utakon keresgél a szélvédőkről lehullott rovarok vagy esős napokon az ott tekergő giliszták után. A közeledő autót látva összegömbölyödik, így próbál védekezni. Ami azonban jól bevált a róka ellen, hatástalan a kemény gumiabroncsokkal szemben, ezért látni annyi elgázolt sünt. Sajnos nagyon sok autós sem vigyáz, nem lassítanak, nem kerülik ki az úton át igyekvő vagy védekezőén összegömbölyödött állatot. Schmidt Egon Fotó: Bécsy László (újember.hu) —Különösen aggasztó méreteket öltött hazánkban a tanárok bántalmazása, a diákok vulgáris beszéde, a rongálás és a lopás az iskolákban egy nemzetközi felmérés tanúsága szerint. Magyarországon az iskolákban sokszor a személyi és a tárgyi feltételek is hiányoznak: minden második pedagógus dolgozik olyan intézményben, ahol az igazgató szerint a segédszemélyzet hiánya jelentősen hátráltatja az oktató-nevelő munkát.
