Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2009-07-01 / 7-8. szám
2009. júl.- aug. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 21 Tápay Miklós Kié lesz a gázai földgáz? Az olaj és földgáz iránti növekvő kereslet és az aránylag kevés lelőhely körüli politikai bonyodalmak (Irak, Kuwait, Dél-Szudán, Nigéria, Ukrajna- Oroszország) komoly nemzetközi ellentétek és krízisek oka volt és lehet. Ez a helyzet a palesztinok és Izrael között is, a Gáza-Izrael part mentén, 1999-ben felfedezett és eddig még ki nem termelt olaj és főleg nagy földgáz tartalékok miatt. Ennek az energiatartaléknak 60 %-a a gázai, 40 %-a az izraeli parti sávban van, így a tengerparttal rendelkező országok felségvizeire vonatkozó nemzetközi törvények szerint 60 %-a a palesztinokat, 40 %-a pedig az izraelieket illeti. Ennek az energiaforrásnak létezéséről eddig jóformán csak az energia szakterületén dolgozók tudtak és rajtuk kívül szinte senki más. A média sem beszélt erről soha, mert akkor azt is említeni kellett volna, hogy Izrael miként hiúsította meg az elmúlt 10 évben, hogy ezt a palesztinok a maguk javára kiaknázhassák és értékesíthessék. Egy Izra- el-Palesztina megegyezés hiányában u.i. Izrael joggal tart attól, hogy egy energia tekintetében független és fejlődő Palesztina az ebből eredő jövedelme egy részét ellenük irányuló fegyveres akciók finanszírozására fordítja majd. - Ezen kívül az is tény, hogy erre az energiatartalékra Izraelnek is nagy szüksége van, mivel a közép-keleti arab országok a palesztinokkal való szolidaritásból Izraelnek olajat el nem adnak. Az Izrael és palesztinok közötti ebből eredő eddig megoldatlan viszálynak és versengésnek rövid története a következő: Evekig tartó fúrás és kutatás után az angol British Gaz (BG) vállalat 1999 augusztusában, a gázai parttól 35,2 kilométerre (22 mérföld) földgázt talált, a Gaza Marine-1 kutat, amit aztán a másik sikeres fúrás követett, a Gaza Marine-2. - 1999 novemberében a Palesztin Hatóság (PH) egy 25 évre szóló egyezményben, Gáza partmenti részében olaj- és földgáz kutatására és feltérképezésére adott engedélyi a BG és társa, a libanoni energetikai vállalatnak, Consolidated Contractors Com- pany-nak (CCC). Ez az egyezmény magában foglalta az egyiptomi Al-Arish kikötőhöz vezető csőrendszer megépítését is a folyékony gáz továbbítására. A Gáza Marine gázmező kifejlesztése 400 millió dolláros befektetést igényelt, ami évi 42,5 millió köbméter folyékony gáz továbbítását tette volna lehetővé vagy 50 évig. Ebből a PH évente 40-45 millió dollár adót szedhetett volna be. A terv szerint a kitermelés 2009 végén, vagy 2010 elején indulhatott volna el. - A BG 2000- ben a gáztartalékot 40 milliárd köbméterre becsülte, kb. 4 milliárd dollár értékben. Ezeket az adatokat a BG nyilvánosságra is hozta azzal megtoldva, hogy ez az energiatartalék valószínű, még ennél is nagyobb. (Szakértők véleménye szerint ez bőven fedezné egész Palesztina energia- szükségletét, sőt még kereskedelmi felhasználásra is maradna.) Ekkor egy olyan megállapodás jött létre a PH, BG és CCC között, hogy az ennek kitermeléséből eredő haszon 60 %-a BG-t, 30 %-a a CCC-t, 10 %-a pedig a Palesztin Befektetési Alapot (Palestine Investment Fund) illeti. 2001-ben Ariel Sharon lett Izrael miniszter- elnöke és ez fordulópontot jelentett a gázai gázmező szuverénitását illetően. Ő a Legfelsőbb Izraeli Bíróságon jelentette ki azt, hogy ’Izrael soha sem fog a palesztinoktól gázt vásárolni’, ezzel azt sejtetve, hogy ezek a tartalékok Izraelt illetik. - 2003-ban megvétózta azt az előzetes megegyezést, mely a BG-nek lehtővé tette, hogy az ott kitermelt gázt Izraelnek adja el. Ezután a BG a PH- val és a CCC-vel kötött megegyezés ellenére nem mert nekivágni a földgáz kitermelésének. Érthető, hogy emiatt évekig tartó, egyre élesedő konfliktus keletkezett Arafat és Sharon kormánya között. Ez odáig fajult, hogy 2004 április 5.-én Sharon az Izraeli Hadsereg Rádiójának adott interjújában kijelentette, hogy Arafat egy izraeli merénylet potenciális célpontjává vált és, hogy Bush amerikai elnöknek 3 évvel azelőtt tett Ígérete - a megváltozott körülményekre való tekintettel - már nem érvényes. ’Ismét hangsúlyozni szeretném, hogy bárki, aki zsidókat gyilkol, mert azok zsidók, halálra van kijelölve’. - 8 hónapra rá, 2004 decemberében Arafat meg is halt, több arab orvos véleménye szerint gyanús körülmények között, ’vérmérgezésben'. - Egy év múlva, 2005 decemberében Sharon agyvérzést kapott és azóta is visszafordíthatatlan vegetativ állapotban, kómában van. Utána Ehud Óimért lett Izrael új miniszterelnöke. 2006-ban lényeges politikai változások történtek a palesztin oldalon is. A 2006 január 25.-i törvényhatósági választásokon - mely az első ilyen
