Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2009-07-01 / 7-8. szám
2009. júl.- aug. tosak. A radikálisokkal szimpatizálók nem árulják el, hogy melyik párt mellé teszik az x-et, mert ha kiadják magukat, félhetnek a következményektől, az esetleges megtorlástól. Ma Magyarországon itt tart a demokrácia! És ott is tart, hogy sokan joggal feltételezik, hogy a Jobbik vezetőinek, és talán a szimpatizálóknak is lehallgatják a telefonjaikat, felbontják leveleiket, vagy egyszerűen „csak” megfigyelik őket. Ugyanakkor a párt vezetői és aktivistái, nyíltan, kendőzetlenül beszélnek olyan témákról, mely mindenkit érdekelhet, viszont tabunak számít. Néhányat felsorolnék ezen témákból. A termőföld sorsa, mely néhány év múlva idegenek kezébe kerülhet. Mi pedig cselédek lehetünk saját hazánkban. Vagy ahogy ők fogalmaznak, palesztinok lehetünk. Más. Hogyan tudott néhány tucat volt KISZ apparátcsík az elmúlt húsz év alatt milliárdos vagyonra szert tenni. Miként orozzák el erre szakosodott uzsorások az emberek feje fölül az otthonokat, a bedőlt lakáshitelek révén. Hogyan tudta az SZDSZ, néhány év alatt gallyra vinni az egészségügyet és az oktatást. Kinek az érdeke a fiatalok kábítószer fogyasztása, a bűnözés és a müveletlenség. A neoliberálisok miért támogatják az egyneműek párkapcsolatát a normális házassággal szembe? Nyakunkon a fojtogató cigánybűnözés. Kik és miért szabadították a magyarságra a mindent elborító roma bűnözést? A Magyar Gárda szerepe, illetve a csendőrség visszaállításának igénye. Létbizonytalanság, munkanélküliség, és még sok olyan probléma mely a mindennapok valósága. Ezzel szembe ellenszenvet váltott ki az SZDSZ, a magyarságot megbélyegző, fasisztának, rasszistának, és antiszemitának való címkézése, a folyamatos gyűlöletkeltés. Az a liberális szemlélet és gyakorlat, hogy mindig az áldozatot kell megbüntetni. A választások után, mára már a liberálisok ott folytatják, ahol pár napja abbahagyták. Ez (is) az oka, hogy a választásokon a jobboldal velük mosta fel azt a képzeletbeli utat. És itt a rongyon van a hangsúly. SOÓS GÉZA Kedves Olvasónk! Legyen a munkatársunk: Terjessze és támogassa lapunkat azzal, hogy barátainak, ismerőseinek vagy idős magyarjainknak - akik kevés nyugdíjból élnek - ajándékként előfizeti! Kérjük Olvasóinkat figyeljék a címkét, ott azt is feltüntetjük mikor jár le az előfizetés. 17 (mit tehet egy Fidesz- kormány...) Kristóf Attila Én nem tudom, hogyan készíthetne részletes programot, s hogyan készülhetne fel a kormányzásra a polgári ellenzék, amikor is - Gyurcsány bukása ide vagy oda - a hatalmon lévő MSZP s az általa gründolt kabinet gondosan titkol minden olyan adatot és információt, amely az ország jelenlegi helyzetét áttekinthetővé, s a pontos diagnózis megállapítását lehetővé tenné. Politikai ösztönük azt sugallja, hogy érdekükben áll, amennyire lehet, ha nem is bagatellizálni, de a valóságosnál kisebbnek feltüntetni a bajt, s régi szokásuk szerint a „pesszimista huhogással” szemben kijátszani „eredményeinket.” Sajnos a kijátszható lapok között nincs ott az adu ász, s felvetődik a kérdés, érdemes-e ismét a tök filkót nyerőnek hazudni. Természetesen válságpánikot kelteni helytelen, bár azt sem tudni, vajon milyen lakossági magatartás befolyásolhatná pozitív irányban az eseményeket. Nincs jó tanács. Suttyomban rég megettük az aranytojást tojó tyúkot. Viszont véglegesen jóllakni sohasem sikerült. Mit mondjon és mit tegyen a rendelkezésére álló adatok birtokában a Fidesz? Mennyire fontos most optimalizálni a várható választási sikereket, a kormány megszorító intézkedéseinek értelmét mintegy kétségbe vonó, a szavazók kívánalmaihoz közelebb álló kilábalási koncepciók és alternatívák felvillantásával? Valószínűleg a polgári párt vezetőinek számára hatalmas dilemma ez. Nyilvánvaló, hogy a hatalom megszerzése nélkül nincs lehetőség cselekvésre. Ugyanakkor bármily illúzió felkeltése és elhalása veszélyeztetheti azt a közbizalmat és egyetértést, ami nélkül eredményesen kormányozni s a romlás gödréből kikerülni lehetetlen. Észrevehető, hogy a Fidesz mennyire óvatos, mennyire ügyel a szavak és a cselekvés egyensúlyára. Nem ígérget, az egyetlen biztos tényhez és igazsághoz ragaszkodik: mégpedig ahhoz, hogy a jelenlegi súlyos helyzetért nem(csak) a globális válság, hanem az MSZP- SZDSZ-kormányzat gyászos tevékenysége vagy semmittevése a felelős. Valószínű, hogy a választópolgárok döntő többsége előtt világos már, hogy a szocialisták AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG