Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2009-06-01 / 6. szám

26 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2009. július MAGYARORSZAG TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA LLX. rész-1619. november 30. Bethlen a Homonnai tá­madása miatt támadt itthoni nehézségekre hivat­kozva a magyar hadakkal elvonul Bécs alól. No­vemberben Bethlen Gábor akadémiát (főiskolát) alapit Nagyszombatban. (24 hallgató számára ösz­töndíjat biztosít.) —Decenber 4. Abafy Miklós tokaji kapitány Szebennél (Sáros vm.) szétszórja Homonnai csa­patait. - Dec. 8. Homonnai megmaradt katonasá­gával visszavonul Lengyelországba. - Dec. 14. Sopron Bethlen párti helyőrsége meghódóltatja Kőszeget. (Néhány nap múlva a várost a csá­száriak visszahódítják.) —1620. január 8. A pozsonyi országgyűlés fel­ajánlja Bethlennek a királyi címet, ő azonban nem fogadja el: csak a Magyarország fejedelmi címet használja. - Jan. 15. Pozsonyban örökös szövet­séget kötnek egymással a cseh-morva-sziléziai, valamint az osztrák és a magyar protestáns ren­dek. - Jan. 16. Bethlen és II. Ferdinánd megbí­zottai szeptember végéig fegyverszünetet kötnek Pozsonyban. —Február 18. Bethlen Gábor szentesíti az 1619-es országgyűlés törvényeit. (Főbb törvény­cikkek: 1.: 1620. május 31-ére hívják össze az or­szággyűlést: 2.: a kezén lévő területeket Bethlen királyi hatalommal kormányozza, a nádor és a hozzá csatlakozó tanácsosok segítségével. 3.: a vallás gyakorlata, a templomok, temetők és haran­gok használatával együtt, mindenki számára le­gyen szabad. 15.: követek küldendők a német birodalom fejedelmeihez, Csehországba, Lengyel- országba és a Portához. 31.: a rendek és a feje­delem kölcsönösen biztosítják egymást, hogy a szabadságért, a vallásért és közös megmaradásuk­ért harcolnak: ha Bethlen meghalna, az országot a nádor és a tanács kormányozza.) —Március 17. Bethlen Thurzó Imre gr. vezeté­sével követséget küld Prágába Frigyes cseh ki­rályhoz a szövetkezés részleteinek tisztázására. —Április 5. Erdélyi országgyűlés Gyulafehérvá- rott, a fejedelem öccse, Bethlen István teljhatalmú biztos elnöklete alatt. (A fejedelmi előterjesztés felhívja a rendeket, hogy csatlakozzanak a Ma­gyarország körül kialakult szövetségi rendszerhez. A rendek egyelőre nem döntenek, de a május 31-i besztercebányai országgyűlésre követeket válasz­tanak, hogy azok megtárgyalják az ügyet.) - Ápr. 25. Szövetség jön létre Prágában Frigyes cseh király, a cseh korona rendei és szövetségeseik, il­letve Bethlen Gábor, Magyarország és Erdény fejedelme, valaminta magyar rendek között. (Az 1606- os és 1608. évi rendi konföderációkat újítja meg. Ki mondja, hogy a közös védekezés módo­zatainak megbeszélésére a szövetségesek közös gyűlést fognak tartani, s ezt ötévenként megis­métlik: egymás tudta nélkül háborút nem idítanak, békét nem kötnek: Magyarországnak a török el­leni védekezésre évente 50 ezer tallért adnak: a Portával a szövetség közös küldöttsége kössön békét: a szerződő felek között szabad kereske­delmet biztosít a korábbi kiváltságok és régi szo­kások fenntartása mellett: közös pénzt veressenek: a szövetség területén jezsuita szerzetes nem tar­tózkodhat. Külön megegyezésben katonai segítsé­get ígérnek egymásnak.) —Május 1. Bethlen Gábor akadémiát (főiskolát) alapít Gyulafehérvárott. Májusban Bethlen Gá­bor fejedelem katonai segítséget kér a Portán. - Máj. 31. Az 1619. novemberi pozsonyi ország- gyűlés, valamint az 1620. január 16-i fegyver- szünet határozata alapján Bethlen e napra or­szággyűlést hív össze Besztercebányára. (Június 10.: Bethlen megérkezik, júl. 3.: Bethlen II. Fer­dinánd küldötteinek bevárása nélkül megnyjtja a tanácskozásokat, július vége: megérkeznek a ki­rályi követek, augusztus 17.: a megbékélésről va­ló eredménytelen tárgyalások után - a háború folytatásáért a felelősséget a Bethlen párti rendek­re hárítva - II. Ferdinánd megbízottai eltávoznak, augusztus 29.: Bethlen Gábor, Magyarország vá­lasztott királya szentesíti a törvényeket. Főbb tör­vénycikkek: L: megújítja az 1619/1620. évi po­zsonyi országgyűlés vallásügyi rendelkezéseit, 7.: az egyházi bíróságok illetékességét csak házassági ügyekben ismeri el, 8.: az egyházi javakat a király nem adományozhatja el, jövedelmük csak a végek fenntartására fordítható, 10.: az adó hovafordítását teljhatalommal felruházott kincstartó ellenőrizze. (E rovatunkat az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent négykötetes műből állítjuk össze.)

Next

/
Thumbnails
Contents