Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2009-06-01 / 6. szám

2009. július AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 15 Ha ezek jól történtek volna, aligha alakul ki az a súlyos válság, ami kialakult. Boros Imre, egykori miniszter, maga is bank- szakember, nemrég nyilatkozott: „A magyar rend­szerváltás kudarcának legfontosabb kovácsa a Magyar Nemzeti Bank, és a külföldi érdeket kiszolgáló monetáris politika. Ennek lényege az alapkamat magas szinten tartása, mellyel folya­matosan ki lehet seperni a forrásokat az ország­ból, miközben az ország tőkehiányos. A magas kamat nagyon rosszat tesz a hazai gazdaságnak. Sokáig eltitkoltak minden fontos adatot, és 1997- ig az MNB mérlege távol állt minden nemzetközi szabványtól. így lehetett évekig például a Surányi Györgyhöz köthető CW bankos veszteséget és az egyéb botrányokat is eltitkolni. Véleményem sze­rint a jegybank az elmúlt húsz évben szinte kizá­rólag károkat okozott Magyarországnak.” Nem kis dolog! Egy ország központi bankja „az elmúlt húsz évben szinte kizárólag károkat oko­zott” hazájának. Járai Zsigmond még bankvezetőként nyilatko­zott egykoron, a pénz felsőbbrendűségét fitogtat­va: A politikusok pedig lassan megszokják, hogy ők az államigazgatást irányíthatják, a bankok fel­adata a gazdaság irányítása. (Népszabadság 1997. december 20.) A jelen tapasztalat azt mutatja, hogy a bankok pénzügyi világválságot okoztak, és a gazdaságot is belekormányozták egy súlyos világválságba. Aztán arról se feledkezzünk meg, hogy nyilatkozata után nem sok idővel Járai Zsigmond a Magyar Nemzeti Bank élére került, 6 éve volt a húszból ... Úgy tűnhet, hogy az ország teljes mértékben ki van szolgáltatva a Magyar Nemzeti Banknak. Ez azonban nem egészen igaz. A Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységéről évente be­számol az Országgyűlésnek, és az Alkotmány szerint „Az Országgyűlés tagjai ... a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben”. Tehát napjaink válsága perének képzeletbeli vádlottak padján ott ül a magabiztos bankvezérek mellett, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a PSZAF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) elnö­ke, de ott sorakoznak az országgyűlési képviselők is, mind. A kormányoldalról természetesen, de az ellenzékiek is ... Nem árt, ha felfrissítjük a Pénzügyi Szerveze­tek Állami Felügyelete tevékenységének a célját is. Ez, a törvény szerint „a pénz- és tőkepiac za­vartalan, illetve eredményes működésének, a pénzügyi szervezetek ügyfelei érdekei védelmé­nek, a piaci viszonyok átláthatóságának, továbbá a tisztességes és szabványozott piaci verseny fenntartásának elősegítése, ...” lényegében a pénzügyi élet minden tagja, minden pénzügyi szervezet „prudens működésének, tulajdonosaik gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete útján”. Ugye, megint a prudencia A prudentia, a kö­rültekintés, a megfontoltság, az óvatosság, a gon­dosság erénye. Ugye most már világos, hogy nem pénzügyi válságból alakult ki a gazdasági világ­válság, hanem erkölcsi válságból lett a pénzügyi válság, abból pedig a gazdasági válság. Gyakran használt pénzügyi kifejezés a „tőkehiányos”, a „forráshiányos” stb. Ma is ilyesmi miatt szokás panaszkodni. Az, hogy „erkölcshiányos”, ezt a jelzőt sosem halljuk. Ez pedig azt bizonyítja, hogy az „elit” bizony, maga is erkölcshiányos, mégpe­dig nem is kis mértékben. A pénzügyi, gazdasági előrejelzések olyan tre- hányak, hogy az egész világon hetenként kell őket módosítani, Magyarországon naponként. És vélet­lenül sem ,jönnek be” a prognózisok. Baj lenne a szakemberekkel is? Szó sincs róla. Megint csak az erkölccsel van baj. Magyarországon nem az lesz szakértő, nem az lesz tanácsadó (hisz ezeket jól fizetik), akik értenek a dolgukhoz, hanem a kor­rupt főnökök barátai, cinkosai. Ők pedig csak na­gyon ritkán szakemberek... „A válság ellen nem tehetünk semmit” - hall­juk naponta számtalanszor. De a válság okozói el­len igenis tehetünk. Először meg kell nevezni őket: a hetyke bankvezérek, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) elnöke, az országgyűlési kép­viselők, és persze a kormány is. Bűneik például, Boros Imre szavaival, „sokáig eltitkoltak minden fontos adatot”, és „külföldi érdeket kiszolgáló monetáris politikát” folytattak, ezt viszont nagyon is gondosan, prudensen tették. Dr. Hasznos Miklós „A magyar emigrációra számkivetésben a rendületlen hazafiság tevékenységének szent kötelessége vár. ” Kossuth Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents