Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2009-06-01 / 6. szám
10 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2009. július “Meghalt a király... ? ” Búcsú Gyurcsány Ferenctől * (búcsúzhatunk-e...) Kristóf Attila MN - Én nem tudom, megengedik-e nekem, hogy most, a magam részéről elbúcsúzzak Gyurcsány Ferenctől. Hozzátehetném, sajnálom, hogy itt hagysz, mivel jól szórakoztam briliáns alakításaidon, s hozzáteszem, én képes vagyok egy jól megkomponált horroron is szórakozni. Csak megfelelő színész, rendező és forgatókönyv kell hozzá, esetleg kísérőzene. A sok hulla, a kifröccsent agyvelő, a zombi, a rém, a fickándozó csontváz, a patakvér, hogy klasszikust idézzek, nem akadálya a szórakozásnak, s a horror mindettől még lehet emberbarát, sőt politikailag korrekt. És te politikailag mindvégig korrekt voltál. Ebből a szempontból a The New York Times sem találhatott benned kivetnivalót. Felejthetetlen alakításaid, elérzékenyüléseid, mély értelmű csöndjeid elbűvöltek. Búcsúbeszédemet legszívesebben azzal kezdeném: hiányozni fogsz. Bár gyermek- és iíjúkorom javát Rákosi bűvöletében töltöttem, s Kádár alatt értem felnőtté, rajtad tanulmányozhattam először tudatosan, mi az a hataloméhség, mi az a machiavellizmus, mi a megszállottság. Shakespeare-i alkatot fedeztem fel benned, mindvégig a zsenialitás határán jártál, és volt benned rendszer. Elhivatottsági érzéseidet sohasem vontam kétségbe. Ha eltekintünk attól, hogy a hatalom megszerzése és megtartása érdekében minden eszközt gátlástalanul felhasználtál, jellemességedhez sem fért kétség. Minden tettednek az alakítás, a játék volt a lényege, igazi énedet rabláncon tartottad. Sajnállak érte. Mosolyognod kellett, amikor vicsorogni lett volna kedved, békejobbot nyújtottál, amikor legjobb belátásod szerint az ellenzéket pofán kellett volna vágnod. A gumilövedék színházi kellék volt csupán, de nyilván nem is irigyelted a nagy, bátor, baloldali elődöket, hiszen te a zsarnokságban is a játékot kedvelted volna. Most távozáskor bevallom, elhiszem neked azt is, hogy jó emberként tartod számon magad, már-már elkötelezett istenes emberként élsz képzeletedben. Erre utal az is, hogy időnként bérmálkozni szoktál. Egy dolog azonban még most is aggaszt, mármint hogy engem: attól tartok, verbális és színészi teljesítményedet befolyásolták müveltségbeli hiányosságaid, költői lelkedet ez néha béklyóba verte. így kerültek bele olykor bomírtságok filozófiai fejtegetéseidbe. Egyébként remek szókincsed néha olyan kifejezésekre csábított, amelyek nem mindig voltak komilfók, s markánsságuknál fogva kiszolgáltattak ellenséges felfogásoknak. Gondolj belátással az elk...tuk, a böszme, az öregecskedő kiszólásokra, amelyet kárhoztatóid munícióként használtak ellened. Én nem szívesen éltem ezzel az alantas eszközzel, mivel úgy véltem, ezek a modorosságok csupán lényed felszínének vadhajtásai. Kár hogy tehetséged nem párosult erkölccsel. Illetve kár, hogy hírvágyad és hatalmas egód, általad kétségbe nem vont erkölcsiségedet semmibe vette és félre tette. Te sem tudod, ki vagy. Igaz? Persze én sem. Úgy gondolom, hogy bevallom azt is: egocentrikus, elszánt és koncepciózus lényed magasan kiemelt úgynevezett párttársaid közül, akik szolgai módon voltak alantasak, míg te - nem helyeselhető - cselekedeteidet több szinttel magasabban követted el. Ha nem tévedek, te is „bagázsnak” tekinted és lenézed őket, akárcsak én, amikor túlzott kevélység fog el. Javaslom, hogy ezt ne tegyük, mivel így önmagunkat is megalázzuk. Lássuk be inkább, senkinél sem vagyunk különbek. Flogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, én még kevésbé szeretem őket, mint téged. Irántad érzett csöndes ellenszenvemet az is táplálta, hogy hosz- szú éveken át - politikai értelemben - életben tartottad hatalomvonzó tehetségeddel ezt a szomorú társaságot. Mentség talán, hogy cserében ők is életben tartottak téged? Vajon mindezt el lehet- e valaha is felejteni. Nem hiszem, hogy mindig ínyedre volt e siserahad hűsége. Nem a vakok között akartál lenni félszemü. Hogy most mi van még a tarsolyodban, én nem tudom... *** Kedves Olvasónk! Legyen a munkatársunk: Terjessze és támogassa lapunkat azzal, hogy barátainak, ismerőseinek vagy idős magyarjainknak - akik kevés nyugdíjból élnek - ajándékként előfizeti! Kérjük, terjessze lapunkat!
