Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2009-06-01 / 6. szám
2009. július AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 5 Egyházi körkép (Összeállítja a Magyar Kurírból: P. Hesz Dénes ofm) XVI. Benedek pápa a Szentföldön A pápa 2009. május 8-a és 15-e között a közel-keleti keresztényeket keresi fel, és közben találkozik muzulmán és zsidó vallási és világi vezetőkkel. A Szentatya május 9-én, reggel negyed nyolckor szentmisét mutatott be az ammani apostoli nuncia- túra kápolnájában. Ezt követően, fél 9-kor indult Jordánia fővárostól 25 km-re fekvő Nebo-hegyre. A hegy Ammantól dél-keletre, 800 méterrel a tengerszint felett található. A hegycsúcsról kilátás nyílik a Szentföldre és a Holt-tengerre. A hagyomány szerint az Úr ezen a helyen mutatta meg Mózesnek az ígéret földjét. A Nebo-hegyen mondott beszédében a Szentatya kiemelte: helyénvaló, hogy zarándoklata ott kezdődjön, ahol Mózes megpillantotta az ígéret földjét. „A próféta arra hív bennünket, hogy emeljük fel tekintetünket és forduljunk hittel és reménnyel a jövő felé, amelyet Isten készít nekünk és a világnak. Miként Mózes, mi is arra kaptunk meghívást, hogy nap mint nap eltávolodjunk a bűntől és a rabszolgaságból az élet és a szabadság felé haladjunk. Biztos ígéretet kaptunk, amely utunkon vezet bennünket. Mózes példája emlékeztet arra, hogy mi is részesei vagyunk Isten népe örökös zarándoklatának a történelmen át. A próféták, az apostolok és a szentek nyomdokaiban járva arra kaptunk meghívást, hogy az Úrral haladjunk, misszióját folytatva tegyünk tanúságot Isten egyetemes szeretetének és könyörüle- tességének evangéliumáról. A keresztények a kezdetektől fogva elzarándokoltak a választott nép történetéhez, Krisztus életéhez és a születő egyházhoz kötődő helyszínekre. Zarándoklatom e hagyomány folytatása és megerősítése " - mondta Benedek pápa. 1933-tól egy ferences kolostor is áll a Nebo-hegyen. Az ősi bazilikánál Jósé Rodriguez Carballo, a ferences rend legfőbb elöljárója fogadta a pápát és kísérte be a templomba. Köszöntő beszédében utalt Mózesre és az isteni ígéretre, amely ezen a helyen vált valósággá. A hívek nevében hangsúlyozta, hogy követni kívánják a Szentatyát, mint a zsidó nép Mózest, mivel ma is a sivatagban érezzük magunkat, és szükségünk van rá, hogy elvezessenek bennünket az Úrhoz. Médiakampány a pápa ellen A XVI. Benedekkel szembeni állandó, minden alapot nélkülöző kritika a vezető amerikai és európai lapok és hírügynökségek nagyobb szabású egyházellenes kampányának része - írja a La Civiltá Cattolica című olasz jezsuita folyóirat. „Az európai katolikusok számára világos, hogy sokan eleve ellenségesek az egyházi tanítással, különösen annak erkölcsi vonatkozásaival szemben’' - olvasható a kéthetenként megjelenő magazin május 2-i számában. A média, „amely hatalmas erők és érdekek szócsöve, rendkívül hatékonyan terjeszti ezt az ellenségességet.” A cikk szerzője, Giandomenico Mucci jezsuita szerint „a pápát lejárató médiahadjárat a pápai beszédek és megjegyzések legelképesztőbb magyarázataiból merít.” A kommentátorok igen gyakran elferdítik a pápa szavait, mivel tetteit „előítéletek szemüvegén át” nézik. Személye és tanítása állandó „kellemetlenkedések és elfajuló, túlzott kritikák” kereszttüzében áll - írja. Joseph Ratzingert már bíborosként, a Hittani Kongregáció vezetőjeként II. János Pál pápa német vérebének titulálták, és „a tan merev, rideg őrének” nevezték. Valójában aki csak ismeri vagy találkozott vele, tudja, hogy Benedek pápát már prefektusként is rendkívül szelíd, lelki, intellektuálisan nyitott, békés személyiségként tisztelték - írja a jezsuita cikkíró. A pápa „lejáratását és fél reál lítását célzó törekvések” egy ,jóval átfogóbb kampány részét képezik, amely magának a katolikus egyháznak a hitelét próbálja aláásni, a londoni Timestól a The New York Times- ig, a The Washington Post-ig, a Le Monde-tól az olasz sajtóig.” A világi média gyakran negatívan állítja be többek közt a fogantatástól a természetes halálig tartó emberi élet szentségére vonatkozó egyházi megnyilatkozásokat. Az ellenségesség oka az általános vallásellenesség, különösen a katolicizmussal való szembenállás, amiért a katolikus egyház az egyetlen, abszolút igazság letéteményesének vallja magát. Az emberen kívül álló dogmák és erkölcsi törvények „kellemetlenné” teszik az egyházat a hamis szabadságban élő, világias ember szemében. A kritika azonban nem a többség véleménye. XVI. Benedek papa sokak nagyrabecsülését és csodálatát vívta ki az „új humanizmus” meghirdetésével. Az egyház „olyan erkölcsi iránymutatást nyújt az emberiségnek, amely az egész embert érinti és formálja; tiszta, szilárd lelki és kulturális irányvonalat, amely a tanításból fakad, ugyanakkor elnézően tekint az egyes ember gyarlóságára” - olvasható a La Civiltá Cattolica cikkében.
